A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Héjjahalomtól Kardoskútig

reszt kezdeményezése folytán. Itt már nagy hangsúlyt kaptak a protokolláris külsőségek. A szoboravatás Ugrón Gábor belügyminiszter védnöksége alatt zajlott le.9 * 11

1924 és 1928 között közel 620 emlékmű létesült Magyarországon. Ebben az időszakban megváltozott az emlékműállítás eredeti célja is. Egyre többször hivatkoztak Trianonra, a revízióra, egyre többször kerültek szóba olyan jelszavak, mint az irredentizmus vagy az ezer éves haza védelme.111 Az emlékműállítás harmadik szakasza 1938 és 1945 közé tehető. Ekkor hirtelen visszaesett az újonnan emelt emlékművek száma. Ennek egyik oka a gazdasági világválság volt, másrészt az újabb háborúra való készülődés, majd maga a háború. Nyolc év alatt összesen 100 monumentumot emeltek az országban, de ezeken már nem csak az első világháború hőseire emlékeztek; az emlékünnepélyeken szinte kivétel nélkül megjelent a második világháborúban elveszett magyar katonákra való emlékezés is.'1

Az első világháborús emlékműveknek két funkciójuk volt. Egyrészt a hozzátartozók gyászát, kegyeletét fejezték ki, másrészt politikai szimbólumként szolgáltak. Előképüknek tekinthetők az 1848-1849-es szabadságharcban elesett magyar hősök tiszteletére emelt monumentumok. A háborús emlékművek első típusa az ún. 48-as emlékműveket, honvédszobrokat követte. A másik típust az ún. millenáris emlékművek csoportja alkotta. Ez utóbbi emlékműveknek közéleti funkciója az volt, hogy az első világháborúnak, mint rangos történeti eseménynek, helyet adjanak a magyar történelem nemzeti pantheonjában. A 48-as emlékmütípusoknál jellegzetes tárgyak kaptak szimbólumfunkciót: ahogyan ’48-ban a vörös honvédsapka vagy a huszárcsákó, úgy 1914 után a kézigránát vagy a rohamsisak. A millenáris emlékművek típusába tartozó háborús emlékműveken más szimbolika található. Itt az ősmagyarság szimbólumképeivel találkozunk, mint pl. Isten kardja vagy a turulmadár.12 Ebből látható, hogy a háborús emlékművek létrejöttében nem elhanyagolható szerepe volt a turanizmus eszméjének, valamint a magyar katonanemzet legendájának is.13

Az 1915-ben megalakult HEMOB14 vállalta, hogy összegyűjti a háborúban elhalt katonák személyi adatait. 1915 márciusában Hódmezővásárhely is csatlako9 KOVÁCS Ákos 1991. 111-112.

'“KOVÁCS Ákos 1991. 117.

11 KOVÁCS Ákos 1991. 117-118.

12 SZABÓ Miklós: A magyar történeti mitológia az első világháborús emlékműveken. = Monumentumok az első háborúból. Szerk. KOVÁCS Ákos, Corvina, 1991. 46-61. (A továbbiakban: SZABÓ Miklós 1991.)

I3SZABÓ Miklós 1991.60-61.

14 A HEMOB elnöke Lukács György v. b .t. t., volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő. Tagjai: a Nemzeti Hadsereg képviseletében a Hadtörténelmi Múzeum és Levéltár delegáltja, a vitézi szék kiküldöttje, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyházművészeti előadója és a művésztestületek képviseletében legkiválóbb szobrász és építőművészeink. Az Országos Bizottság működése díjtalan. = MNL CSML HL Hmvhely Városi Tanács iratai II. 4421/1917. Tájékoztató a hadi emlékművek létesítésére, Budapest, 1923. augusztus hava (A továbbiakban: Tájékoztató 1923. VIII.)

141