A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNŐNÉ: Hódmezővásárhely-Újváros történeti, földrajzi és gazdasági áttekintése
Kistöltés utcánál ennél mélyebb, 75-77 m között mozoghat. A szintkülönbség 4-5 m lehet.8 9 A Hód-tó szintkülönbsége a Nagytöltésnél 6 m volt.1 A Nagytöltés (Hajdai-töltés) a Kis-tavat és a Kakasszék-Kútvölgyi-ér hódtavi torkolatát elzáró töltés, amely a Bajcsy-Zsilinszky utca folytatásaként a Kistópart utcától a Széchenyi térig vezetett. A hirdetőkönyvben lehet olvasni, hogy árvízveszély idején a lakosságot kirendelték a töltés védelmére. A Hód-tó és a Kistó kiszáradása után rendeltetése megszűnt. 1879 tavaszán a Tisza áradása elöntötte Szegedet. Ekkor határozta el a törvényhatósági bizottság, hogy körtöltéssel veszi körül a várost, amelynek építéséhez még akkor ősszel hozzá is fogtak. A nagytöltés sorsáról keveset tudunk. A Hód-tó a Tiszára, sőt jó vízjárás esetén a Dunára irányuló forgalmat, míg a susáni és az újvárosi kikötő a Körösök és Maros felé tartó forgalmat bonyolította le.10 A Körösök vízgyűjtő területének 47%-a a mai Magyarország területére esik. Ez a hatalmas, délkeleti országrészünket érintő vidék számtalan tavacskája, ami hajdanán tóláncot alkotott, és a tavaszi, erdélyi hegyekből elinduló hóolvadás idején, később a zöldár alatt síkvizeket alkotott, és így vízi úton el lehetett jutni Partiumba! Régi öregek elbeszélései szerint, akik nagy- vagy dédszüleiktől hallották, hogy Vásárhelyről gabonás hajók jártak a Kakasszék-éren Gyuláig, átjutva a Körösökbe kisebb-nagyobb erek közbejöttével. Szanazugban folyik össze a Fehér és a Fekete Körös.11 A Porgány-érnek olyan összeköttetése volt a Marossal, hogy Makóra is el lehetett jutni innen vízi úton. Idős emberek, akik jól ismerték a Körösök és a Maros vízi világát, még Aradra is elhajóztak annak idején.1' Itt ejtsünk szót a halászatról, ami a 19. század közepéig a lakosság egy részének megélhetési forrása volt. A zsellérekre gondolok elsősorban. A Tisza ártere kisebb-nagyobb tócsáiban - de a Hód-tóban és a Kis-tóban is - voltak a legjobb ívó- és nevelőhelyek, főként alacsony vízállás esetén. Nagyvíz alatt viszont a kicsapó hullámok a mélyvízbe besodorták a „haltermést”. Öregek tréfásan úgy tartották, hogy a tavaink vize két rész vízből és egy rész halból áll. Számtalan, ma már nem ismert halféle tenyészett vizeinkben. A Tiszán kívül a tavak vízfelülete 8.618 holdat tett ki.13 Eleinte a halászati jogot a város gyakorolta, az uraság csupán csekély mennyiségű haljuttatást kért. Az 1772. évi Urbárium után a halászati jog az urasá- got illette, aki azt bérbe adta. A bérlő elhanyagolta a lakosság ellátását, emiatt zú8 Pintér László földmérő (városi földhivatal) közlése. 9 BODNÁR Béla 1983. 72-75. 10 http://www.korosok.hu 11 Szanazug Békéscsaba közelében található. 12 TÁLASI István: Vásárhely helye a megyei népi kultúra fejlődésében = Kiss Lajos emlékkönyv. Szerk. DÖMÖTÖR János és TÁRKÁNY SZŰCS Ernő. Hmvhely, 1983. 90. 13 uott. 106
