A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2016 (Hódmezővásárhely, 2016)

TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNŐNÉ: Hódmezővásárhely-Újváros történeti, földrajzi és gazdasági áttekintése

A nagy töltésen túl, az Arad-makói út mentén jobb kéz felöl terült el a Hódi vagy Nagytemető, ami a török által elpusztított Hód falut fedte le. A temetőt a török hódoltság ideje alatt is használták a vásárhelyiek. Nagy víz idején a gyászolókat és a halottakat is a Hód-tón, csónakon szállították át. 1805-ben zárták be, és nyitották meg az Újkáposztás temetőt a mostani Endre Béla és Bánát utcák környékén. 1851-ig volt nyitva, de csak 1928-ban számolták fel, amikor házhelyeket osztottak az első világháború hadirokkantjai számára. A 18. században és a 19. század elején a gazdagabb családok temetkezési helye volt, mint később az Arany temető.5

Az Okáposztás és az Újkáposztás temető között terült el, és most is megvan az izraelita temető, de csak 1837-ben jelölték ki és vették használatba. Korábban az elhunytakat Makóra vitték, és ott temették el őket.

Régi időktől fogva úrbéres káposztásföldek terültek el az országút mentén az Újkáposztás temető és a sarkalyi szőlők között. Ez a konyhakerti növény volt az egyetlen zöldségféle, amely után természetben kellett a dézsmát leróni. Szerte a határban sokfelé voltak káposztás kertek, mert a káposzta fontos népélelmezési cikknek számított a babbal és borsóval együtt. Ősztől tavaszig főzték a juhhúsos káposztát, télen disznóölések idején a szárma járta. Sültek mellé vöröskáposztát adtak párolva. Nagyböjtben a katolikusok egyik gyakori étele volt a káposztaleves.

Ejtsünk szót a vízi közlekedésről, ami a Tisza szabályozásáig a Kis-tón is nagy jelentőséggel bírt. Herczeg Mihály jóvoltából találtunk egy, az 1840-es években készült térképet, amely - sajnos - vázlatosnak tűnik. Annál jobban szembetűnik azonban, hogy az Új utcából E-D-i irányba lefutó utcák nagy része a későbbi Nagyállomás előtti névtelen térbe torkollik: Hunyor utca,6 Püspök utca, Érsek utca7, Bálint utca, továbbá a Tavasz és a Kistópart utcák egy része. Ezek az utcák egy helyen, a terecske szélén álló Kiss Bálint-féle ház és a valamikori Friedmann-féle bolt előtt futnak össze. Ezen a helyen volt a Kis-tó egyik kikötője, ami a jelekből ítélve igen forgalmas lehetett, annál is inkább, mert a forgalom az Új utca előtt érinthette a vásárteret. A vásártérről északi irányba elindulva, a Rárósi utca egy rövid szakaszát érintve, majd végighaladva a Kontrászky utcán el lehetett érni a Szegvár - Szentes felé vezető országutat. (A Csúcs-tó sohasem terjedt ki a Kontrászky, azaz Jókai utcáig.)

A Hód utca felől érkező rakományok, átkelve a nagy töltésen a mai Vörösmarty utca nyomvonalán haladva, ismét találtak egy kikötőt - a térkép tanúsága szerint - Aranyággal szemben. (Aranyág volt az egész határ legmagasabb pontja.) A szóban lévő kikötő szintén nagy forgalmat bonyolíthatott le, mert kellően mély volt itt is a tófenék. A Vörösmarty utca legmagasabb pontja a Visszhang utcánál 81,5 m a tengerszint felett, a Szoboszlai utcánál 79,4 m. A tófenék itt 78,5 m, de a

5 BODNÁR Béla: Hódmezővásárhelynek és környékének földrajzi nevei. Szeged, 1983. (továbbiakban: BODNÁR Béla 1983) 18., 91.

6 Ma Bajza utca

7 Ma Juhász Gyula utca

105