A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A Speyer-kölcsön és Hódmezővásárhely
sára, adjon lehetőséget a kötvényekkel való visszafizetésre és vásárolja össze a kölcsön kötvényeit. Takács Ferenc szociáldemokrata bizottsági tag szintén kérte a törlést, és hasonló értelemben szólaltak fel még többen. A törvényhatósági bizottság így törölte az államrendőrség fenntartásához való hozzájárulásként előirányzott 65 ezer P-t, az állami elemi népiskolák gondnoksági pénztárába fizetendő 24 ezer P fenntartási költséget és a külföldi kölcsön annuitására felvett 326 975 pengőt. A költségvetés végösszegeit 1 855 020 P kiadással és 903 264 P bevétellel állapították meg. A 861 756 P hiány fedezésére a pótadó kivetési alapul szolgáló 786 033 P egyenes adók 101%-át jelölték ki, vagyis 793 893 P-t, valamint a költségvetésben 5%- os kivetési kulccsal már előirányzott 170 ezer P általános kereseti adó 2%-kal való felemeléséből várható 68 ezer P-t. A város ugyanakkor jelezte a kormány felé, hogy amennyiben a külföldi kölcsöntől nem szabadítja meg, vagy legalább is annak súlyos feltételeit elviselhetőbbé nem teszi, a háztartása csődbe jut. Előadta, hogy a város közönsége évenként 326 ezer P-t fizet a Speyer-kölcsön tőke és kamatszolgáltatása fejében, amire már nem képes, és 82 ezer P törlesztőrészlet hátraléka van. Azok a jövedelmek, mint az általános kereseti adó és forgalmi adó részesedés, amelyeket a város a Speyer-kölcsön tőke és kamat szolgáltatásaira és egyéb költségeire lekötött, abban az időben fedezték azokat. Azóta viszont e jövedelmek csaknem 50%-kal csökkentek, de csökkent a városnak minden más jövedelme, illetve bevétele is, ezért végszükségben a Speyer-kölcsön tőke és kamatszolgáltatásaira előirányzott összegeket a költségvetéséből törölnie kellett. “A válságból más kivezető út nem lehet, mint a hitelkérdésnek a mai gazdasági helyzethez való átalakítása, elsősorban a külföldi adósságok rendezése, amelyet, ha másként nem lehet, egyoldalúlag törvényhozási úton kell megoldani” - fogalmazott a város felirata. A belügyminiszter, miután a város törvényes kötelezettségeiről volt szó, a törölt tételeket visszaállította a költségvetésbe. A pótadó így 1933-ra maradt 152%, ami országosan a legmagasabb kivetési kulcsnak mutatkozott. A belügyminisztériumban a városok részére a folyó évre engedélyezett pótadó nagyságáról az év őszén készült kikutatásban 150%-kal (!) Vásárhely járt az élen, míg a legkevesebb pótadót, 39%-ot Salgótarjánban fizették. A pótadó kulcsa az általunk kiragadott városok esetében a következő volt: Budapesten, de Pécs, Békéscsaba, Komárom, Szombathely, Vác Veszprém és Mohács esetében is 50, Debrecenben 74, Szegeden 80, Kecskeméten 110, Kőszegen 139, Kiskunfélegyházán 148, a szomszédos Szentesen 64 és Makón 117%.38 1932 első félévében híre jött, hogy a New York-i tőzsdén lényegesen visszaesett a Speyer-kötvények árfolyama. A magyar városok körében mozgalom indult a kötvények így olcsóvá vált visszavásárlására, a kormány azonban ezt nem engedélyezte. Dr. Makai Ödön (a költő József Attila sógora, József Jolán, majd József Eta férje), a Hódmezővásárhelyi Kereskedelmi Bank igazgatója az egyik helyi lapban ekként világított rá a kialakult helyzetre: Takács Ferenc 38 VRÚ, 1933. nov. 9. 97
