A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A Speyer-kölcsön és Hódmezővásárhely

hívta fel a figyelmet, hogy az új pénz tervezett kiadása nemcsak erősíteni fogja a magyar fizetőeszköz stabilitását, de a kamat tekintetében is előre láthatólag kedvezőbb helyzetet teremt. A 7 '/

2%-os kamatot sokallta, és megjegyezte, hogy magánszemélyek ennél olcsóbb kölcsönt kapnak. A polgármester összegzésül megállapította, hogy a bizottsági tagok egyhangúan nem javasolják, hogy a város ez idő szerint külföldi kölcsönt vegyen fel.

A törvényhatósági bizottságnak e tárgyban július 6-ára egybehívott rendkívüli közgyűlésén dr. László Jenő nem fogadta el a városi tanács határozati javaslatát. A szociáldemokrata érzelmű ügyvéd szerint a kérdést nemcsak pénzügyi, hanem szociális szempontból is kell vizsgálni. Munkaalkalom teremtésére s a társadalmi összhang kedvéért áldozatot kell hozni a városnak, és miután a kölcsön feltételei nem olyan súlyosak, hogy azok a város anyagi létét veszélyeztetnék, indítványozta, mondja ki a közgyűlés, hogy a kölcsönből legalább 1 millió aranykoronának megfelelő összeget igénybe vesz. Bodrogi Bálint annak a véleményének adott hangot, hogy a kölcsön feltételei nem állnak arányban a város teherbíró képességével. Lencse Ernő bevallotta, korábban az volt a nézete, hogy a felajánlott kölcsönt igénybe kell venni, de a feltételek megismerése után kénytelen álláspontját megváltoztatni. Banga Sándor előadta, hogy nehéz a kérdésben állást foglalni, de mert a kölcsön visszafizetése elháríthatatlan terhet ró a városra, ő is elfogadja a tanács határozati javaslatát. Válaszában a polgármester elismerte a munkanélküliség kérdésének nagy jelentőségét, és azt, hogy azon elsősorban az államnak s a városnak kell segíteni, azonban a város e téren nehéz helyzetben van, mert produktív vagyona elenyészően csekély, az adókból elérendő jövedelmeinek mértékét pedig törvényes intézkedések korlátozzák. A felveendő kölcsön a munkanélküliségen csak pillanatnyilag enyhítene, ezzel szemben a házipénztári költségvetés összegének negyedrészét kellene a kölcsön kamatára, törlesztésére és költségeire fordítani évenként. A munkanélküliség orvoslására módot kell keresni, mégpedig akként, hogy erről az állam vagy maga gondoskodik, vagy pedig az adók emelésének megengedésével lehetővé teszi a városok részéről a gondoskodást. A közgyűlés az előzetesen meghallgatott bizottság véleménye alapján végül kimondta, hogy a felajánlott külföldi kötvénykölcsönt nem veszi igénybe. Az indoklás szerint azt már eleve lehetetlenné teszi, hogy háromnegyed részében hasznot hajtó vállalkozásba kell befektetni, a városnak ugyanis ily üzemei, vagy vállalatai nincsenek, viszont ilyenek teremtése, például bérházak építése, vagy a vízvezeték és csatornázás létesítése nem hoznának megfelelő jövedelmet, és megvalósításukhoz a remélhető kölcsöntőke nem is volna elegendő. Ezektől eltekintve is az igen alacsony, 82-es folyósítási árfolyam és a sztornó, a kamat, a törlesztés és a költségek összege drágává teszi a kölcsönt, melyet a nehéz gazdasági viszonyok között közüzem nem bírna el. További aggodalomra adott okot a dollárban vállalt kötelezettségnek “esetleges igen súlyossá válható volta”.4

A törvényjavaslat nemzetgyűlési vitájában, július 9-én a város képviselője, Kun Béla is hosszasan beszélt. Elmondta, hogy kerületében, Hódmezővásárhelyen a törvényhatósági bizottság közgyűlése megtagadta a. városi kölcsön felvételét, mert azt a jelenlegi nehéz pénzügyi és gazdasági viszonyok között a lakosság csökkent teherbíró képessége folytán a köz érdekével ellenkezőnek, és a feltételeit túl nehéznek találta. Az ellenzéki képviselő ugyanakkor bírálta a kormányt, amiért nem segítette a városokat, községeket, törvényhatóságokat abban, hogy a beruházások terén a munkanélküliség enyhítésére az elmúlt esztendőkben megtehessék a szükséges lépéseket. Hosszasan idézett Soós polgármester indokolásából is: “Tisztában vagyok azzal, hogy az ország legsúlyosabb baja ma a munkanélküli4 HL Hódmezővásárhely Város Törvényhatósági Bizottságának közgyűlési jegyzőkönyvei (a továbbiakban: Th. Biz. kgy. jkv.) 312/1925.

84