A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - MAKÓ IMRE: A Speyer-kölcsön és Hódmezővásárhely

ség... Ha arról lenne szó, hogy ennek a kölcsönnek az összegével véglegesen meg tudjuk javítani a munkásság helyzetét, úgy súlyos feltételei mellett is a túlsó oldalra billenteném a mérleget. Azonban ezt nem érjük el kölcsönnel... Nekünk nincsen fekvő vagyonunk, mint a többi városoknak. Mi kizárólag az adókból tartjuk fenn magunkat. A forgalmi adó leszállítását is minden pillanatban várhatjuk. Az építkezés költségei ma aránytalanul nagyok. A pótadót nem emelhetjük. A jelenlegi költségvetésünk is már elvesztette realitását, ha még 5-6 milliárd koronával ezt megterheljük, csőd elé megyünk.” A képviselő megjegyezte, hogy Szeged és Debrecen is aggodalmát fejezte ki a kölcsön felvételével szemben. Megszavazták ugyan, mert Vásárhellyel szemben vannak ingatlanaik és egyéb jövedelmeik a forgalmi és fogyasztási adóból származó részesedésen kívül, amelyeket a kölcsön törlesztésére is be tudtak állítani. Felrótta az államnak, hogy valósággal monopolizálta a városi kölcsönök felvehetőségét, és megakadályozta azt, hogy a városok, melyek a munkanélküliséget enyhíteni akarják, önállóan más, olcsóbb kölcsönhöz jussanak.5

A városok kölcsönéről szóló 1925. évi XXII. törvénycikk a törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városok részére engedélyezte 1 000 milliárd koronaértéknek megfelelő külföldi hosszúlejáratú törlesztéses kötvénykölcsön felvételét. Az engedély alapján “Magyar Egyesített Városi Kölcsön 20 éves 7 '/2%-os biztosított törlesztéses arany kötvények” néven 10 millió dollár névértékű, 1000 $ és 500 $ névértékű címletekre osztott kötvényeket bocsátottak ki. A kölcsönt kormányható- ságilag engedélyezett hasznos beruházásaik fedezésére használhatták fel az azt felvevő városok. A törvényi felhatalmazás alapján a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve, a kölcsönfelvevő városok nevében, a Speyer & Co. New York-i céggel kötött szerződést. Ennek értelmében a kölcsönt a városok 82%-os elszámolási árfolyamon kapják, és azt 20 év alatt 40 utólagos félévi részletben kell törleszteniük.6

A városok kölcsönéről a pénzügyminisztériumban 1925. augusztus 20-én tartott újabb értekezleten az elnöklő dr. Lukács Ödön miniszteri tanácsos rákérdezett arra, hogy van-e szüksége Hódmezővásárhely városnak a kölcsönre, s ha igen, akkor azt miért nem vette fel. A várost képviselő dr. Beretzk Pál pénzügyi tanácsnok előadta, hogy városában az országutak és a belterületi utcák burkolattal ellátása igen fontos és sürgős feladat, amihez nagy szükségük is lenne megfelelő összegű kölcsönre, a felkínált kölcsönt azonban nem vehették fel, mert az útépítés nem jövedelmező befektetés, másrészt pedig - eltekintve a kölcsön súlyos feltételeitől - a tanács nem tudja a kölcsön amortizációját a költségvetés terhére fedezni. Az esetben, ha a város egy útépítő kölcsön terheit az érdekelt lakosságra különadó, esetleg az útadó felemelése révén átháríthatná, azt örömmel venné igénybe. Felemlítette, hogy a közgyűlés a közelmúltban szabályrendeletet alkotott a külterületi utak burkolására, de az nem nyert felsőbb jóváhagyást. A miniszteri tanácsos azt javasolta, hogy a szabályrendeletKun Béla

5 VRÚ, 1925. júl. 19.

6 A m. kir. pénzügyminiszternek 1925. évi 4.846/P. M. számú körrendeleté. HL Tan. ir. II. 2504/1925.-12.305/1925.

85