A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNŐNÉ: Töredékek a közlekedés történetéből, különös tekintettel a Hódmezővásárhelyt érintő vasútépítésekre
1862. november 23-án térségünk tekintélyes birtokosai - gróf Károlyi György, a Wenckheim testvérek és Eötvös József - az érintett városok képviselőivel úgy döntöttek, hogy megépítik a Békéscsaba - Szeged közötti vasútvonalat. Az előmunkálati engedélyt 1863. március 29-én kapták meg. Október 23-án meg is kezdődött a munka. Ebben az évben rendkívüli aszály pusztított, ezért ínségmunka-akciónak is szánták a munkálatok megkezdését. A megajánlott 750 ezer forintból csak 30 ezret folyósítottak. Ebből Orosháza és Vásárhely térségében 800 munkást tudtak felfogadni. Tavaszra a pénz elfogyott, és augusztusban a munka is leállt. A kiegyezés után 1867. november 13-én kötöttek új szerződést új befektetőkkel, 1868. június 11-én írták alá a részvényeket Pesten. Az 1868:VIII. te. törvényerőre emelte a vállalkozást. A Társaság köteles volt a Nagyvárad és Eszék közötti vasutat kiépíteni, az idetartozó Eszék - Villány szárnyvonallal, valamint a Szeged-Rókus vasútállomást összekötni a Szeged Nagyállomással.1 ’ Tény, hogy 1873-ban Fiumébe két irányból lehetett vasúton eljutni: Szabadka - Zombor - Eszék - Villány - Nagykanizsa - Zágráb, vagy a déli vasúttal Eszék irányából Bosznia-Hercegovina északi határa mentén. (Bosznia ekkor még nem tartozott a Monarchiához.)13 14 A Nagyvárad -Eszék vasútvonal hossza 393 km, a Békéscsaba - Szeged közötti távolság pedig 97 km. Mintegy 300 épületet - állomást, bakterházat, egyéb forgalmat kiszolgáló építményt - emeltek. A vasútvonal átadásának időpontjai: 1869. szept. 11. Szeged - Szabadka - Zombor; 1869. szept. 11.; Szeged-Rókus - Szeged Nagyállomás; 1870. jún. 16. Békéscsaba - Hódmezővásárhely; 1870. nov. 16. Hódmezővásárhely - Szeged; 1870. dec. 20. Zombor - Eszék; 1870. dec. 20. Eszék-Villány; 1871. szept. 14. Nagyvárad - Gyula - Békéscsaba Forgalmi adatok: 1873-ban 4.821 vonat (személy és teher); 1882-ben 12.572. A vasútvonal 1885. január 1-jétől a Magyar Államvasutak tulajdonába került.A Nagyvárad és Eszék közötti vonatnak 17 óra 35 perc volt a menetideje.15 Ami a keskeny nyomtávú vasutakat illeti, elsősorban Békés megyében épültek ki, mert ott több uradalom - Károlyi, Wenckheim, Eötvös József - volt. Ezek majorságát behálózták a kisvasutak sínpárjai egészen a MÁV vonalakig. Báró Thoroczkay Viktor (1860-1939) Vásárhely főispánja a 19. század végén Vásárhelyen villamost16 szeretett volna kiépíteni, amely a mai 1-es autóbuszjárat eredeti útvonalán közlekedett volna. A főispánt azonban 1901-ben elhelyezték, így a terv csak terv maradt. 1909-ben a közvágóhidat az „élő” Tiszával akarták összekötni egy keskenynyomtávú vasúttal, amely a Klauzál utca végétől elindulva érintette volna a János teret, majd az Andrássy utcán át a Zrínyi utcába torkolva a régi szegedi úton érte volna el az 1911-ben kiépített kikötőt Atkában.17 Bizonyára a vízi úton történő szállítás olcsóbb volta motiválta a törvényhatóságot. Az első világháború kitörése miatt ez az elgondolás sem valósult meg. Tallózzunk a korabeli lapokban vasútügyben. A Vásárhelyi Közlöny című hetilap első évfolyamának 8. számában vezércikk olvasható Gy. F. tollából.18 A cikk írója felhívja a 13 Az Alföld-Fiumei vasút építés = wikipedia.hu 14 Alföld-Fiumei vasút = www.wikipedia.org 15 Uo. 16 Korabeli közgyűlési jegyzőkönyvek. 17 Uo. 18Vásárhelyi Közlöny, 1869. febr. 21. 80
