A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - ROSZTÓCZY ERNŐNÉ: Töredékek a közlekedés történetéből, különös tekintettel a Hódmezővásárhelyt érintő vasútépítésekre
nyékét. Csak 1846-ban készült el a Pozsonytól Nagyszombatig, majd Szeredig húzódó lóvasút. A 64 km hosszú pályán két kocsiból álló személyvonatok, a 6 kocsiból álló tehervonatok menetideje kb. 4,5 óra volt.4 Az 1760 és 1830 közötti időszakot a nagy találmányok korának szokás nevezni. 1768- ben James Watt feltalálta a gőzgépet, Az 1820-as években Stephenson megalkotta a gőzmozdonyt. A lóvasút viszonylagos olcsósága ellenére a gőzvontatás hamarosan lekörözte a lóvonatokat. Az első 14 kilométeres gőzvasút 1825-ben Angliában létesült Stockton és Darlington között, majd 1930-ban Liverpool és Manchester között indult járat. Nagyjelentőségű volt a Morse által tökéletesített távíró elindítása az 1830-as években, Magyarországon 1850-ben. Régiónkban, a Tisza-Maros-Körös vidékén, nagy változást hozott a Tisza szabályozása. A folyó kanyarulatait átvágták, így tették hajózhatóvá az év legnagyobb részé. Ezt megelőzően áradáskor a Hód-tó vízrendszere megtelt vízzel. Ilyenkor a Hód-köldökön keresztül folyami hajók úsztak fel a Hód-tavára. 1844-ben még dunai hajók is meglátogatták a cigölléri nagy kikötőt, hogy kirakják terhüket, meszet, sót, épületfát, gyümölcsöt (főként körtét és almát), és hogy elszállítsák a termett gabonát, sózott halat és egyebeket.5 Az áradó Körösök és Maros vizén erdélyi hegyi pásztorok ereszkedtek alá tutajon, csónakon vagy hajón, és hozták el portékáikat, faragott tárgyakat, birkagyapjút stb. A Felvidékről a Tiszán jöttek hozzánk a gyolcsos-6, a fazekas-7, az ablakos-8, a drótostótok9 0 *, valamint az olejkárok'°.A mai Újtemplom környékén, a Kispiacon mindjárt áruba is bocsátották a hozottakat. Ezt az állapotot változtatta meg a Tisza megzabolázása. A folyószabályozás megnövelte a megművelhető fölterület nagyságát. A fölös termést el kellett szállítani. A Tisza viszont a Hód-tó kiszáradásával távolabb került a várostól. Napirendre kerültek a kisvasutak, valamint az Alföld - Fiume vasútvonal kiépítésének ügye." Ez utóbbinak a célja: összeköttetés teremtése térségünk és az Adriai tenger között. Magyarországon először a Pest - Vác - Szob vonalon nyílt vasút 1846-ban. A következő évben a Pest - Szolnok - Debrecen szakasz készült el. Térségünket az 1843-as országgyűlésen elfogadott vasútépítési terv érintette először. Ez volt a Szeged - Szabadka - Eszék vonal. Az Osztrák Vasutak 1852-es fejlesztési tervében a Pécs - Mohács - Szeged vasút megépítése jött szóba. 1854. március 4-én adták át a Pest - Szeged vonalat, majd 1857-ben Temesvárig tovább építették. Valamivel később Lugos irányában egészen Orsováig, az Al-Dunáig épült ki a vasút. Onnan már csak egy „ugrás” volt a Fekete-tenger. Az országos Gazdasági Egyesület 1862-es vasútfejlesztési tervében a Szeged - Békéscsaba közötti vasúti összeköttetés létesítése szerepelt, de szóba jött a Gyoma - Szarvas - Mezőtúr - Orosháza irány is a Tiszáig. E kettő között lehetett választani.12 A vasúttársaságok részvénytársasági alapon szerveződtek, de ezek a fenntartási és működési költségeiket nem tudták fedezni, ezért az 1880-as években sorra államosították azokat, természetesen kártalanítás mellett. 4Lóvasút = www.wikipedia.org 5 BODNÁR Béla i.m. 34., 133. 6Finom szövésű kelmét árultak. 7Hőálló agyagedényeket árultak, amelyekkel a kemencében lehetett fózni. 8 Síküveget hordoztak faputtonyban a hátukon, amelyekkel az ablakokat üvegezték be. 9 Edények foltozásához, javításához való szerszámokat hordtak faputtonyban. l0Vándorló szlovák gyógyszerárusok. "BODNÁR Béla i.m. 131. 12A vasút története = www.wikipedia.org 79
