A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - Népi sütő-főző mesterek

rendeltek, de akadt szép számmal vásárhelyen is olyan sütőasszony, aki rendelésre két- háromemeletes tortacsodákat készített belőle a lakodalmakba.

„Tóth Pálnénak volt nagy kedve,

Csigát főzni tyúklevesbe.

Szorgalmasan sodorgatta,

Lisztöt, tojást hozzáadta.”19

Csigacsináló asszonyok

Az ügyes kezű, legtöbbször idősebb asszonyok otthon vagy a lakodalmas háznál vállaltak csigatészta készítést, ünnepi ebédre, lakodalmi vacsorára. A saját házánál készült csigát egyedül pödri, ha lakodalomra készülnek, akkor a ház asszonyainak, lányainak segítségével. A ráérő asszonyok a csigán kívül készítettek még cérnametéltet, epörlevelet, lótospörémet (6-8 cm hosszú, derelyevágóval darabolt levestészta), kiskockát, tarhonyát és lusta asszony tésztáját (lebbencs v. tördelt tészta) is. Később ezek háztól is adtak el saját tésztát, a fölösleget a piacon árulták. Néhányan kisipari módszerekkel is gyártottak különböző száraztésztákat városszerte, és a háznál vagy a piacon értékesítették.

Fönnforgók

A lakodalomban és közösségi alkalmakkor (eljegyzés, keresztelő, disznótor, paraszti bálák, olvasóköri vacsorák stb.) a rokonságból, vagy baráti körből kikerülő fiatalabb, talpraesett, gyors mozgású, tüsténködő lányokból, asszonyokból kerültek ki a fönnforgók. Lakodalom alkalmával a vőfély irányításával dolgoztak, rigmusainak elhangzása után, az ő vezetésével visznek be egy-egy fajta ételt az asztalnál ülő násznép elé. Az asztalok terítése, a sós tészták, kalács, kenyér stb. fölrakása, az ételek fölhordása (tálcsere), italok folyamatos pótlása, a savanyúságok, édes tészták, sütemények fölrakása, szennyes tányérok és evőeszközök leszedése volt a feladatuk.

Ebédelni, vacsorázni csak akkor ülhettek le a konyhában vagy külön asztalnál, ha minden vendég jóllakott és megkezdődött a tánc. Ekkor is két csoportban mentek enni, hogy a vendégek között mindig ott legyenek a fönnforgók, teljesítve minden kívánságukat. A régi lakodalmak alkalmával külön táncuk volt a fözőemberekkel és a szakácsnékkal, amikor megkapták járandóságukat.2'1

Városi szakácsnék

A város tanácsához tartozó belső városgazda felügyelete alá tartozott (1770-es években) a szekérmester, a városi kocsisok, a városi órásmester, a dögnyúzó mellett a város gazda-asszonya, akiknek nevét nem ismerjük21 A városi gazdaasszony feladata volt az akkori városháza elöljáróinak, vendégeinek, hivatalnokainak, az előbb említett alkalmazottak, de még a városi tömlőében raboskodók élelmezése is. Az ő vezetésével szerezték be vásári

19 CSORCSÁN SZŰCS Imre: Parasztversek. Hmv, 1997. 151.

20 KISS Lajos: Vásárhelyi hétköznapok. Bp., 1958. 27.

21 TÁRKANY SZŰCS ERNŐ: Vásárhelyi testamentumok. Bp., 1961. 97.

72