A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - Népi sütő-főző mesterek
bemutatása és tánca az 1970-es évekig még fellelhető volt lakodalmi szokásaink között. Ma ez a szokás már szinte eltűnt, helyette a vőfély (ha van egyáltalán) behívja és bemutatja a szakácsnőket, húsföző embereket, megköszönve a finom vacsorát. Munkájáért, fáradozásáért természetbeni, később pénzbeli ellenszolgáltatást kért és kapott a lakodalmat rendező családtól. Ha a nagycsaládhoz tartozott a fózőasszony, fizetsége legtöbbször az volt, hogy a maradék ételek közül maga válogatta össze a családjának a kóstoló tálat. Ha nem a családból került ki a fózőasszony, akkor pénzzel vagy búzával fizették ki, de kisebb-nagyobb kóstolót ekkor is kapott. Az első, majd a második téeszesítés idején, a fiatalabb főzőasszonyok eljártak a tsz- konyhára dolgozni és legtöbbször az ebédlőben tartott rendezvényekre (tsz zárszámadás, aratási-, szüreti bál, stb.) is ők főztek, sütöttek. Egykori cselédekből, polgári házak szakácsnőiből, főzőasszonyokból sokan a városi vendéglők konyhám dolgoztak tovább. Sütőasszonyok Nagyobb családi és közösségi lakomákra, ünnepek előtt sült tésztaféléket, süteményeket sütöttek. Volt, aki a kenyérdagasztáshoz és - sütéshez értett nagyon, a másik asszonynak a kalácsa volt híres, a harmadik pillekönnyű réteseket sütött. Ha a lakodalomra, vagy egy olvasóköri bálra jól sikerült kenyeret, vagy finom süteményt szerettek volna, akkor ahhoz a sütő-, sütögető-asszonyhoz fordultak segítségül. Volt, aki a lakodalmas háznál, volt, aki otthon, a saját kemencéjében sütötte a finomságokat. A vásárhelyi cukrászdák megjelenése miatt divatból, a 20. századi háborúk után kényszerűségből kezdett terjedni a polgárság, majd a parasztasszonyok közt a krémes sütemények és torták házilagos készítése. Korábban lakodalomba, vendégségbe csörögét, fonatos és töltött kalácsot, rétest vittek a vendégek. Az 1920-as évektől vált népszerűvé az otthon, vagy ügyes kezű sütőasszonyok által készített torták, szeletek, tekercsek készítése. Ebben nagy szerepe volt az egyre terjedő, olcsóbb és drágább szakácskönyveknek, süteményes füzeteknek, recepteket közlő lapoknak, amelyeket az asszonyok gyűjtöttek, kézzel írták át receptes füzeteikbe, vagy kivágva ragasztották bele. A bevált süteményrecepteket továbbadták egymás között. Vendégségbe, lakodalomba a gazdasszony által sütött tortát vagy egyéb süteményt vitte a család, amelyet becsomagoltak és felírták rá a család nevét. Vacsora végeztével minden háziasszony körbekí- nálta az ifjú párt és családjaikat, a szomszéd vendégeket a süteményéből, amit azok is viszonoztak. Az 1940-es évektől kezdett divatba jönni a menyasszonyi torta a vásárhelyi lakodalmakban. Ezek közt is az „égetött cukros”, grillázs torta, amelyet elsősorban cukrászdából Sütőasszonyok az 1900-as évek elején. (Műtermi beállítás, Plohn József felvétele, Németh László Városi Könyvtár helytörténeti gyűjtemény) 71
