A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - Népi sütő-főző mesterek

beszéljék. Ekkor beszélték meg, mekkora (körülbelül hány fős) lakodalmat tartanak a fiataloknak, mit főzzenek, hány tyúkot vágjanak a leveshez, milyen húsból főjön a paprikás, mellette sültet is adjanak-e, milyen körítés lesz. Mi kerül ki a gazdaságból, mit kell összeadni a rokonságból és mit kell megvenni. Összeszámolják, hány lány, asszony kell a családból, ismeretségből az előkészületekhez és a lakodalom napján. A főzőasszony már a lakodalom vagy más főzési alkalom előtt jóval beosztotta, hogy ki, mit, mikor segít az előkészületekben. Kik pödrik a levesbe való csigát, majd kik sütik a zsíros perecet, a lakodalmi kalácsokat és a vőfélykalácsot. A tyúk kopasztását, a savanyúságot, a levesbe való zöldségek tisztítását is csoportosan végezték.

A lakodalom előtti napokban hordták össze azokat az edényeket (üstök, bográcsok, lábasok, fazekak, tálak, tányérok és mindent, ami a lakodalomhoz kell), amelyek az örömszülők házából hiányzott. Beállították az eresz alatt az üstházakat, odakészítették a tüzelni valókat. Télen a konyhában, vagy a nyári konyhában is sütnek-főznek a lakodalmi fözőasz- szonyok.

(Közben a férfiak is készültek a lakodalomra, a paprikáshúsnak való húst - az állat vágásától, a daraboláson át, a főzésig az örömapa vezetésével az általa felkért böllér és a főzőember [akik sokszor ugyanazok voltak] végezték, ld. feljebb.)

Sátoros lakodalomnál egy kisebb sátrat rendeznek be konyhasátornak, üstházakkal, kecskelábú asztalokkal, itt főznek, sütnek és itt lesz a tálalás is.

Ha elérkezett a lakodalom napja, kezdik a rokonfogadó ebéd főzésével, ide régebben... csirkepaprikást, sült húsokat adtak némi süteménnyel. Ma is legtöbbször valamilyen egytálétel és sütemény, ritkábban hideg ételek szerepelnek a vendégváró ebéden.

Lakodalom alkalmával a fözőasszonyok a tyúkhúslevest főzték, legrégebben hatalmas vászon fazekakban a kemencében, később udvari épített- vagy hordozható üstházban. A leveshez való csigát már napokkal korábban „mögpödörték”, viszont a leveszöldséget a lakodalom napján hámozzák, kapargatják. Külön asszony törődik a levesből kikerülő tyúkhúsok sütésével, amelyre éjfélkor kerül sor, újabban már a pörkölt mellé is feladnak belőle. A lakodalmi bográcsos paprikás főzését legtöbbször férfi fözőember végzi, nagy ritkán ügyes, tapasztalt fözőasszony, szakácsné. A lakodalmi sós- és édes tésztákat, süteményeket a gazdasszony irányításával a rokonságból, szomszédasszonyokból összeállt sütőasszonyok készítik (ld. lejjebb).

Öltözéke: fehér kötény, fehér kendő vagy főkötő, télen női suba, kisbekecs, tiszta konyharuha.

A főzőasszony és a szakácsnék étkezése a fönnforgókkal együtt az ebéd, vagy vacsora kitálalása és felhordása után történhet, mikor már minden vendég jóllakott. Ekkor ülnek le a konyhában, kiskonyhában, kamrában enni.

Szakácsnék, „kásatánca” a lakodalomban

Régi, kb. százötven éves vásárhelyi lakodalmi szokást jegyzett le Kiss Lajos néprajz- kutatónk: „Ezelőtt, amikor még kását főztek a lakodalomban, a menyasszony tánca után bejöttek a szakácsasszonyok, kezükben fakanállal, jobb kezük szára könyökig betekerve fehér ruhával. Rívást színlelve kértek egy kis orvosságra valót. A kérő vezette be őket verssel. Ha nem adtak kásapénzt, a kezükben lévő fakanállal lökdösték a fiatalabbakat, akik bujkáltak előlük.”18 A szakácsnék, fözőasszonyok, húsföző emberek és a fennforgók adománykérő

18 KISS Lajos: A szegény emberek élete Bp. 1955. 390.

70