A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - BENKŐ LÁSZLÓ: Régi vásárhelyi mesterségek - Népi sütő-főző mesterek

élénk zaja közt fordul ki a kocsi az udvarból, utánuk a szerszámos kocsi. Egyikőjük dalolásra unszolja a társait: -Most danoljunk, még nem izzadunk! Rákezdik és mondják szüntelen, egyiket a másik után míg csak ki nem érnek. Az úton ilyen részestvivő kocsikkal találkoznak. Dalol az egész határ az aranysárga búzaföldek között... Odakint az öregbéres számbaveszi az erőt. ...Csapatostól mennek a kúthoz, kitikkadtak a nagy melegben: fölisznak. Aztán csoda jókedv kerekedik. Játszanak a legények a lányokkal. ...Aztán külön élvezet a gyönyörű búza, mely bíztatólag fodorítja magát a lengő szélben. Nem maradtok éhön a tél ön! - mondja az egyik idősebb részes. ...

Főzőasszonyok és főzőemberek a Koszorúhalmi Kör avatási ünnepségén,

1926 (Eredeti közlés: Helytörténeti antológia, Mindszent, 2005. 21.)- Ki lösz a szakács? - kiáltja el magát a bandagazda.- Vera néni - vágják rá kórusban - tavaly is ü vót.- Bevált? - évődik a gazda.- Be ám, csak lögyön mibül - mondja Vera néni.- Na, mi lögyön a vacsora?- Keménytarhonya!

A kútgödör mellett, hogy ne kelljen messze menni a vízért és főleg, hogy a tűzzel kárt ne csináljanak, felállítják a háromlábú szolgafát, rákötik a bográcsot csatlólánccal. A fiatalja elnyargal ízikcsutkáért, egy kettőre lobog a láng a bogrács alatt. ...Mire lebukik a nap a sárga búzatáblák fölött, akkorára megfő a keménytarhonya. Leteszik a földre [kutyagerincre]. Kis gyalogszékeken körülülik. Heten is esznek egy bográcsból. Mindegyiknek a kezében karéj kenyér, beírdolva falatokra bicskával, kanál; régen kenyér helyettesítette a kanalat. A bogrács oldalából - hol hidegebb - a tarhonya széléből kanalaznak mindig, melyhez egy falat kenyeret harapnak. Addig szedegetik, míg a bogrács feneke nem fénylik.”17

A cséplőgépek elterjedése után (1910-es évek) az aratóebédet a gazdaasszony főzte, és vitte ki a cséplőmunkások részére.

A főzőasszonyt a rokonságból, barátnői körből, a komaasszonyok közül, vagy a jó szomszédi ismeretség alapján választották ki, kérték fel a lakodalmi főzésre. A híresen jól főző, tiszta asszonyokat időben megkereste az örömanya, hogy a lakodalom részleteit meg17 KISS Lajos: A szegény emberek élete. Bp. 1955. 142.

69