A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - BORÚS GÁBOR: Szeretetház - Szociális Otthon
csupán 60 fő számára volt előirányzat.57Az állandó létszámfelettiség58miatt szükség volt a férőhelyszám sürgős növelésére. Két évvel később Soós István polgármester két szobával, szobánként 10-10 ággyal bővíttette, így 100-ra emelkedett a befogadóképesség. S9A Közérdekeltségi Felügyelő Hatósághoz elküldött jelentés szerint a Szeretetház ingatlan vagyona „a Serház tér 6 számú ház, 1345 Dől telek és 2189,5 möl kert[ből] áll. Ehhez tartozott még Kenéz Sámuel hagyatéka 3359 Dől szántóföld, [az] összes ingó és ingatlan vagyona 55109,55 pengő. A két ápoló összesen évi 540 pengő fizetést, természetbeni lakást és világítást kap.”A dologi kiadások az intézménynél jelentékeny megterhelést nem jelentettek, a lakók eltartási költségét főleg az élelmiszerárak drága beszerzési költsége emelte meg. A hatóság ugyanakkor a takarékosságra hívta fel a figyelmet, mert a vásárhelyi költségek az országos átlagot majdnem 100%-kal haladták meg!60 Annak ellenére, hogy 1935 októberétől a napi 50 filléres ellátási díjat, 54 fillérre emelték,6laz 1936—1939-ig terjedő időszak élelmezését Almássy Sándor frontharcos és Szűcs Andrásné Almássy Piroska 46 filléres[!] napidíjjal nyerte el.62 63Ennek a realitástól távol eső ajánlatnak természetesen a gondozottak látták a kárát. Góby Dezső gondnok későbbi panaszára, melyben a leves színtelenségére és zsírtalanságára hívta fel a figyelmet, 60 fillérre emelték díjat. Igaz 1937-ben nélkülözhetetlen intézménynek1'’^nyilvánította a Közérdekeltségi Felügyelő Hatóság, de ettől függetlenül nagyon szerény állapotok uralkodtak az intézményben. Víz- és tüzifahiány volt, amit a konyhakertben található több tucat gyümölcsfa kivágásával pótoltak,64a külső kertben termelt takarmányrépa eladásából származó, és az elhunytak ingóságainak árverezéséből65befolyt összeget is a fenntartásra fordították. A költségcsökkentés érdekében a gondnok természetbeli (tűzifa, villanyvilágítás) ellátását megszüntették.66 Lényegében érdemi változás, fejlesztés, a két világháború között, de mondhatjuk, hogy az alapítástól fogva, nem történt, a szakmai munkára sem találunk forrást, csak a mindennapi élet gondjainak kezelésére szorítkoztak. A tisztiorvos ritkán látogatta az ápoltakat, gyógyszert sem írt, a munka leszűkült a létfenntartásra, az élelmezés körüli huzavonára. A 40-es évek elején még felmerült a modernizálás gondolata, mely szerint kis, kertes házak épülnének a telken,67amiből persze semmi nem valósult meg, csak tüneti kezelésre futotta. Fertőtlenítettek, a nőknek és férfiaknak 3-3 db angol WC-t építettek, a konyhából egy fal építésével ápolószobát alakítottak ki, a fa és szén elhelyezésére színt emeltek!68 57 VRU, 1930. jan. 9. 2. p„ VRU, 1930. márc. 29. 3. p., VU, 1930. márc. 29. 2. p., VRU, 1930. júl. 6. 6. p. 58 CSML HL Számvevőség ir. 1071 (1933) [Egy 1933-ból származó kimutatás szerint 1930-ban 70%, 1931-ben 74%, 1932-ben 78%-os volt a kihasználtság.] 59 VRU, 1932. dec. 29. 2. p. 60CSML HL Számvevőség ir. 1071 (1933) (1933-1936 között Oláh Lajosné Kiss Emília az élelmező. A szerződés mellékleteként található egy étrend is. (Napi 50 fillér az ellátási díj.) 61 CSML HL Számvevőség ir. 325 (1911-1944) 62 CSML HL Számvevőség ir. 325 (1911-1944) A háború végéig ők végezték az élelmezést 1939- 1942 között 60 filléres, 1942. okt. 1-től 1943. szept. 30-ig 1,30 pengős, 1943. okt. 1 -töl 1944. szept. 30-ig 2,60 pengős napidíjjal. 63 VU, 1937. jún. 16. 1. p. 64 CSML HL Tan. ir. II. 308/1937 65 NU, 1938. nov. 23.4. p. 66 CSML HL Számvevőség ir. 1071 (1933) 67 VRU, 1940. aug. 18. 3. p. 68 CSML HL Számvevőség ir. 325 (1911-1944) 45
