A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Lapok Fiume (Rijeka) múltjából
Közigazgatás A város közigazgatását 1527-től Triesztéhez hasonlóan szervezték át. Fiume statútumai csekély módosításokkal másolatai a triesztieknek.12 Fiume önkormányzatát részben törvényalkotási jogkörrel is felruházták. A város élén az állami hatalmat a kapitány képviselte, mellette két-két kormányzó bíró (judex rector) és ítélő bíró (judex maleficiorum) működött. Az ügyek intézésében az ötven tagú nagytanács és ennek soraiból választott huszonöt tagú kistanács működött közre. A zenggi uszkókok Fiúméban Az uszkókok a törökök elől menekülő hercegovinál hegylakók és birtoktalan dalmaták voltak. A Spalato (Split) fölött emelkedő Kiissza sziklavárában találtak oltalmat, azonban 1537-ben a vár török kézre jutott. Az uszkókok Zenggbe (Senj) és környékére telepedtek. A boszniai és dalmát menekültek, vagyis az uszkókok, történelmi szerepüknek a megítélése nem egyértelmű. A fegyverforgató, zsoldban álló, harcoló uszkókok bátran szembeszálltak a törökökkel, ám a velencei gályák és rakományaik számára komoly veszélyt jelentettek. Nem volt idegen tőlük a kalózkodás sem, így kalózbárkáikkal rettegésben tartották az Adrián a szállítókat és a kereskedő karavánokat. 1558-ban fölépült a zenggi Nehaj erőd. Flelyőrsége rövidesen 2000 főre duzzadt. Mint már utaltunk rá, a mai horvát történelemszemlélet hősöket lát a törökkel szemben szülőföldjüket védelmező uszkókokban, azonban az igazsághoz tartozik, hogy Fiume számára gyakran súlyos károkat és veszedelmet hordoztak. Az 1558-1617 közötti időszakban, gyakran a hatóság tilalma ellenére, a fiumeiek nem zárkóztak el az uszkókokkal való kereskedéstől, bárkákat készítettek, adtak el nekik, a révházat birtokolhatták, szabadon járhattak - kelhettek a városban, a kikötőt használhatták. 1543-ban az uszkók kalózok kiraboltak egy Dalmáciából jövő hajót, amelynek ötvenezer aranyat érő rakománya velencei kereskedők tulajdona volt. ,Adria királynője” tengeri blokáddal bosszulta meg a kalóztámadást, elzárva a Fiúméba és az osztrák területekre vezető tengeri útvonalakat.13 1515 karácsony éjszakáján egy Fiume előtt horgonyt vetett velencei gályát, gazdag zsákmányával rabolták el a kalózok. 1598-ban Fiúméban a tanács megtiltotta a kalózbárkák építését. Tovább virágzott azonban a tengeri rablás, sőt fiumei kalmárok rablott árukért utaztak Zenggbe, uszkókcsárdájuk is volt Szusákon. Zengg, Fiume, Velence egyaránt érintett volt a rabszolga-kereskedelemben is. A fiumeiek és az uszkókok összecsapásáról is maradtak fönt adatok. A zenggi kapitány megfenyegette a várost. Az egyik súlyos incidens az uszkókok kitiltását vonta maga után. A lakosság fegyvert fogott, éjjel-nappal őrjáratok cirkáltak, a bástya- tornyok őrségét növelték. Éjszakai rajtaütésekre is felkészültek. A grazi udvar föhercegi biztosokat küldött Zenggbe, hogy véget vessen a rablótámadásoknak. Flozzáláttak az uszkókok kitelepítésének, amely még jobban elmérgesítette a helyzetet. Rabatta József krajnai vicedom mintegy 400 lakóházat leromboltatott, mire őt a 12 Fiume és a magyar-horvát tengerpart i. m. 57-58.; Az Osztrák Tengermellék és Dalmáczia = Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. Budapest, 1892 . 60.; TORLO, Marzia Vidulli: Trieste. Trieste, 2002.; RUARO, Giuliapaola: Trieste. 2003. Magyarország vármegyéi és városai. Fiume és a magyar-horvát tengerpart. 58-61.; A senji Városi Múzeum és a Nehaj erőd magyar nyelvű tájékoztatója. 1—4. 276
