A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

KITEKINTŐ - SZIGETI JÁNOS: Lapok Fiume (Rijeka) múltjából

Randeck Maccardo aquileiai pátriárka Vitopolist más uradalmakkal együtt hűbér- birtokul adta el a Duino családnak. A család neve a trieszti Miramare kastélyhoz közel, a trieszti öböl ÉNY-i részén fekvő Duino község elnevezésében maradt font napjainkban. 1139-1399 között Fiúmét várkapitányok kormányozták.

Idővel a Duino-oligarcha a Karszttal növelte feudális javadalmait. Tőszomszédságukban a Vegliai (Krk) grófi dinasztia, a Frangepánok birtoktestei terültek el. A két feudális nagybirtokos család között nem voltak ritkák a határvillongások, viszályok, fegyveres ösz- szecsapások.7 III. Béla (1172-1196) 1193-ban Modrust, II. András (1205-1230) 1223-ban Vinodolt (ma Növi Vinodolski) adományozta a Frangepánoknak.8 A Fiume név legelőször 1260-ban, IV. Béla (1235-1270) egy oklevelében bukkan föl. Tersatto (Trsat) várának építkezése 1291-1294 között kezdődött.

A Frangepánok Fiúmét 1338-tól 1365-ig zálogként birtokolták, majd Duino Hugónak visszajuttatták. A Duino-család kihalása után (1399) Walsee Raimbert őrgrófot iktatták be Fiume kapitánysági kerületbe. 1465-től már Habsburg III. Frigyes császár (1415—1493) állambirtoka. Fiume 15. századi története cseppet sem zavartalan. 1409-ben a velenceiek Michele Steno dózse (1400—1413) idején Angelo Trevisano zsoldosvezér parancsára Fiúmét felégették, s a városi levéltárat is elpusztították.9 A Habsburg-uralom időszaka 1465-től 1779-ig, tehát több mint három évszázadik állott font.10 11

Hadakozás Velencével

Fiume, mivel a Habsburg-birodalom határvidékén feküdt, a Velencei Köztársaság mindig is szerette volna kiterjeszteni hatalmát a városra és vidékére. Fiume 1508. augusztus 10-én meghódolásra kényszerült, a velenceiek kezére került. A tengerparti város azonban rövidesen lerázta Szent Márk oroszlánjainak megszállását, Bot András horvát bán szövetségben II. Ulászlóval (1490-1516) visszaszerezte Fiúmét. 1509. október 2-án Angelo Trevisiano tengernagy a vegliai (Krk) Castel Muschióból 15 hajóval és 2500 harcossal szállt partra Fiuménél, s azon nyomban megkezdték az ostromot. Az ellenség létrákon mászott át a falakon. A velenceiek a várost kifosztották, majd felgyújtották. Negyven tanácsost vasra verve hurcoltak el. A velencei megszállás 1512. április 6-ig tartott. A fegyverszünet értelmében ismét a Habsburgok vehették a várost birtokukba, azonban a kereskedelmi útvonalak ellenőrzéséről a velencei állam nem akart lemondani.11

1515. január 2-án Habsburg I. Miksa (1493-1519) Ausztria főhercege, németrómai császár „fidelissima urbs” (leghűségesebb város) címet adományozott Fiumének.

7 Fiume és a Magyar-Horvát tengerpart. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: SZIKLAY János és BOROVSZKY Samu. Budapest, 1896. 52.

8 Modrust Bertalan ispán kapta, aki a Frangepán családdal tartott rokonságot. Vö. III. Béla emlékezete. A szöveganyagot vál., ford., a bev. és a jegyz. írta KRISTÓ Gyula és MAKK Ferenc. Budapest, 1981.26-27.

9 NORWICH, John Julius: A History of Venice. Allen lane, 1983. 406., 408.

10 A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, 1894. VII. kötet, 255.

11 1508-ban II. Gyula pápa (1503-1513), XII. Lajos (1898-1515) francia király és I. Miksa (1493- 1519) Cambrai-ban alakította meg a Velence elleni ligát, amelyhez a spanyol király, a milánói herceg és Szavoja hercege is csatlakozott. Kirobbant az esztelen háború a „tengerek királynője” ellen. Később a szövetségesek egymásnak estek.

275