A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - ZEMAN FERENC: Törvényhatósági választás Hódmezővásárhelyen 1934-ben
vezetésével - a szociáldemokrata és a Bell-párti mandátumok igazolásának minden eszközzel való megakadályozására vagy legalábbis késleltetésére törekedett. Az érdekképviseleti választásokon és delegálással, valamint tisztségük okán bekerülő képviselők mandátumainak megoszlása Az érdekképviseleti választások első részét 1934. december 15-én és 16-án - az 1929-es választással megegyező módon - rendezték meg. A kereskedelmi és iparkamara 3-3, az orvosszövetség, a vitézi szék, a közjegyzői kamara és a mérnöki kamara 1-1 új törvényhatósági bizottsági tagot választott. Az ügyvédi kamara és mezőgazdasági bizottság pedig 1935 januárjában választotta meg az általa delegált két, illetve öt képviselőt. Az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) kirendeltsége továbbra is késlekedett az őt megillető egyetlen mandátum betöltésével, így a 18 érdekképviseleteknek járó helyre egyelőre csak 17 képviselőt választottak meg. Az egyházak változatlanul öt tagot delegáltak a város parlamentjébe. 27 fő pedig tisztségéből eredően lett a testület tagja. A hódmezővásárhelyi törvényhatósági bizottság a közigazgatási törvényben előírt 174 helyett, végül csak 169 városatyával alakult újjá, mert egy alügyészi és három tanácsnoki állást nem töltöttek be, amihez hozzájött még az üres OTI képviselői hely is. A 169 fos létszám azonban csak jogilag fedte a valóságot, ugyanis Soós István polgármester virilisként és tisztsége szerint is a grémium tagja lett, így a tényleges létszám tulajdonképpen 168 fő volt. Az OTI szegedi választmánya, csak 1936 augusztusában küldte el választott képviselőjét a vásárhelyi törvényhatósági bizottságba.23 A választás utóélete A törvényhatósági választások után az 1934. december 18-ai határidőig nyolc petíciót adtak le az igazoló választmánynak. Ezen kívül néhány választókerületben a voksolás szabályszerűségének megállapítása céljából - Farkas Béla főispán kezdeményezésére - hivatalból elrendelt vizsgálatok is indultak. A törvényhatósági bizottsági tagok mandátumai körüli bonyodalmak mellett még egy meglehetősen szokatlan eset is borzolta a kedélyeket: 1934 decemberének végén a főispán - betegsége miatt - szentesi lakására hívta össze az igazoló választmány soron következő ülését. Tette mindezt annak ellenére, hogy az 1929. évi XXX. törvénycikk szerint a főispán akadályoztatása esetén a polgármesternek kellett volna levezetni a gyűlést. Farkas főispán azonban mindenáron személyesen akart elnökölni rajta. A Kun Béla-párthoz tartozó igazoló választmányi tagok szabálytalannak tartva a hódmezővásárhelyi törvényhatóság területén kívül összehívott ülést el sem utaztak a szomszédos városba. A kormánypárti képviselőket viszont szolgálati gépkocsik szállították át Szentesre, míg az MSZDP választmányi tagjai saját költségen, fogadott autóval érkeztek meg a főispáni rezidenciához. A szükséges választási iratok hiánya miatt a csonka grémium érdemi határozatokat nem hozott, mindössze a hiányzó anyagok beszerzését rendelte el. Az ülés végeztével azonban majdnem tettleges- ségig fajuló, botrányos szóbeli összetűzés játszódott le a főispán és a korábbi szociáldemokrata városi titkár, Erdei István között. Ezután Kiss János és Takács Ferenc szociáldemokrata párttagok a szentesi gyűlés jogellenességének megállapítását kérték az igazoló 23Uo. 16/1934., 18/1934., 27/1934., 28/1934., 29/1934., 30/1934., 3/1935., 8/1935.; VRÚ, 1934. december 8. 2. 156
