A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - ZEMAN FERENC: Törvényhatósági választás Hódmezővásárhelyen 1934-ben
választmánytól. A testület 1935 márciusában, immár Hódmezővásárhelyen összegyűlt tagjai azonban arra hivatkozva, hogy az ominózus gyűlés határozata csak közbeeső intézkedést rendelt el nem pedig ügydöntő határozatot hozott, visszautasították a panaszt. Ezért a két szociáldemokrata városatya fellebbezést nyújtott be a közigazgatási bíróságnak.24 A főispán által elnökölt márciusi ülésen foglalkoztak először érdemben az előző év decemberében beérkezett petíciókkal. A virilis választás eredményét, mivel ellene senki sem emelt kifogást, helybenhagyták. Karácsonyi Ferenc és Zombory István MSZDP-tagok panasszal éltek az első választó- kerületben elutasított iparos lista miatt. Beadványukban arra mutattak rá, hogy a törvényhatósági választásokra vonatkozó törvény nem rendelkezett arról, miszerint a listára felvett jelölteknek előzetes beleegyező nyilatkozatot kellett volna tenniük. (Valóban, csak az országgyűlési képviselőválasztásokon induló jelölteknek volt kötelező előzetes, közjegyző által hitelesített nyilatkozatot adni.) A panaszosok arra is hivatkoztak, hogy az iparos lista jelöltjeit valakik gépkocsival összeszedték, majd kényszerítették őket a lemondó közlemény aláírására, amit csak november 25-én nyújtották be a választási elnöknek, lehetőséget sem adva arra, hogy az iparos listán esetlegesen új jelölteket állíthassanak. Ezáltal az egyetlen Gazdablokk lista miatt a választás tét nélkülivé vált, melyet az alacsony részvételi arány is mutatott. Az igazoló választmány megvizsgálta, majd elutasította a szociáldemokraták panaszát. Megállapította, hogy a listán szereplő polgárok nem tartoztak elfogadni a jelölést, mert erre egyetlen jogszabály sem kötelezte őket. így 1935 tavaszán a testület igazolta az első választókerület mandátumait.25 A második választókerületben Juhász Pál szociáldemokrata képviselőjelölt és társai nyújtottak be fellebbezést, ugyanis a választás előtt a főispán az egyik szavazatszedő küldöttség elnökét és helyettesét kicserélte, valamint — a panaszosok állítása szerint - a szavazatok összeszámlálásakor személyes jelenlétével akadályozta a kettes számú szavazatszedő küldöttség bizalmi egyéneinek munkáját. Az igazoló választmány az ügy kivizsgálására egy, a főispán által kijelölt vizsgálóbizottság felállításáról döntött. A kijelölt vizsgálóbiztos Lázár Béla tiszteletbeli főügyész lett, aki először érdemi vizsgálat nélkül terjesztette az igazoló választmány elé a második választókerületi iratanyagot. Arra hivatkozott, hogy nem kapott egyértelmű direktívákat. Ezért a testület az 1935 júniusában tartott ülésén pontosította a vizsgálat tárgyát, és annak lefolyatását rendelte el. Végül a júliusi ülésen a szociáldemokrata bizalmi egyének tanúvallomásai alapján, akik nem jeleztek szabálytalanságokat, elutasították az MSZDP petícióját, és kihirdették a választás végeredményét. Megállapították, hogy a kettes számú szavazatszedő küldöttség főispán által delegált két új vezetőjéről a választókerület választási elnökének tudomása volt, a csere pedig a szavazás eredményét nem befolyásolta. Juhász Pál azonban nem hagyta annyiban a dolgot, és az igazoló választmány fellebbviteli szervéhez, a közigazgatási bírósághoz fordult. A bíróság 1935 decemberében tárgyalta a fellebbezést. Megállapította, hogy ugyan a főispán törvénysértő módon váltotta le a szavazókor elnökét és helyettesét, de erről a választókerületi elnöknek tudomása volt. A kisebb szabálytalanságok pedig nem voltak hatással a voksolás végeredményére, így a panaszt elutasította. A választás eredményének korábbi elismerése tehát érvényben maradt.26 A harmadik választókerület választási eredménye ellen nem érkezett petíció, de az iga24MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 6. d. 5/1935., 6/1935., 14/1935.; VRÚ 1934. december 30. 3. 25VRÚ, 1934. november 22. 3. 26MNLCSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 6. d. 19/1934, 33/1935, 39/1935, 45/1935, 5/1936. 157
