A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)
TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Szentmihályiné Szabó Mária regényei
elbeszélései, mint a Ke le István, Nem roskadtak le keresztjeik alatt, Megszelelte az asszony a tollat, Nagyobbak ők, mint a hadvezérek, 1880 és 1896 között, név nélkül jelentek meg.16 A népies elbeszéléseken túl Szabó Mihály nevéhez azonban egy sokkal nagyobb vállalkozás is köthető: Goethe Faustjának fordítása. Goethe 1827-ben írta le először a Weltliteratur szót. „Meg vagyok győződve arról, hogy egy általános világirodalom kezd kialakulni, amelyben ránk, németekre megtisztelő szerep vár... Az igazi, általános türelmet akkor valósítjuk meg a legbiztosabban, ha meghagyjuk minden ember, minden egyes nép jellegzetességét, de kitartunk a mellett a meggyőződésünk mellett, hogy ami igazán értékes, az az egész emberiségé.”17 18 Szabó Mihály népies elbeszéléseiben a magyar nép, közelebbről az alföldi ember jellegzetességeiről szólt, a Faust magyarra fordításával pedig annak az örök igazságnak is eleget tett, amelyet Goethe fogalmazott meg a világon elsőként: „...ami igazán értékes, az az egész emberiségé.” Szabó Mihály utolsó gyermeke, Mihály 1859-ben született Flódmezővásárhelyen. Ifjú Visontai Szabó Mihály tanulmányait a hódmezővásárhelyi református főgimnáziumban kezdte. 1887-ben Ottomány lelkipásztora lett, s ugyanebben az évben meg is házasodott. A köröstarcsai születésű Szabó Máriát (1868-1932) vette feleségül, aki több gyermeket is szült neki.1* Mária nevű lányuk a XX. század egyik neves, református írónője lett, aki történelmi és társadalmi regényeiben a magyar történelemnek, a nagy, történelemformáló egyéniségeknek, s mindenekelőtt családjának állított emléket. Szentmihályiné Szabó Mária életútja Szabó Mária 1888. október 31-én született a Bihar megyei Ottományban. Ősei református prédikátorok voltak. A gyermekkori vallásos nevelés meghatározta személyiségét, s egész életszemléletét. Ez volt a szülői ház legfontosabb útravalója.19 Tanulmányait magánúton végezte, valamint a két ősi református nagyvárosban, Hódmezővásárhelyen és Debrecenben végezte.20 A hódmezővásárhelyi Kovács-Kűry Református Elemi Népiskola Iratai szerint az ottományi születésű Szabó Mária, apja neve, Szabó Mihály, foglalkozása lelkész, 1898. szeptember 1-jén kezdte meg tanulmányait Hódmezővásárhelyen, s bizonyítványát 1899. június 26-án állították ki.21 A következő tanévet már a debreceni Dóczy Intézetben kezdte. Itt 1899 és 1903 között tanult. Az 1901/1902-es tanévben konfirmált, majd 16 TÁLAS 1988. 9. 17 TÁLAS 1988. 10. 18Kivonat a hódmezővásárhelyi református egyház születési és keresztelési anyakönyvéből, 1859; A hódmezővásárhelyi főgimnázium által hitelesített érettségi bizonyítvány 1878-ból; Bizonyítvány az ottományi lelkészségre való megválasztásról, 1888-ból; Kivonat a köröstarcsai református egyház esketési anyakönyvéből, 1887-ből. = RL, C77/3. Személyes iratok, fényképek. 19SZENTIMREI Mihályné: Szentmihályiné Szabó Mária = A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményeinek Évkönyve. Budapest, 1991. 219. (továbbiakban: SZENTIMREI 1991) 20 RL, C77/1. Személyes iratok 2IMNL CSML HL Deák Ferenc utcai és a Kovács-Küry Református Elemi Népiskola Iratai (1866— 1946), VIII. 125.7. és a Kovács-Kűry Református Elemi Népiskola Anyakönyve 1884/85-1904/05, VII. 125.23. 139
