A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Szentmihályiné Szabó Mária regényei

1903-ban meg kellett szakítania tanulmányait.22 A tanulmányok megszakításának okára csak következtetni lehet. Két húgát (Jolán, Veronika) ugyanúgy taníttatni kellett, s az intézeti életet, messze a szülőföldtől, egy református lelkész család nem engedhette meg magának túl hosszú ideig.

Szabó Mária mindezek ellenére mégis kora egyik legműveltebb írónője lett. A tanulás ugyanis csak iskolai keretek között szűnt meg. Édesapja remek könyvtára lehetőséget biztosított számára, hogy a magyar mellett eredeti nyelveken ismerkedhessen meg a német, francia vagy orosz irodalommal. Az irodalom tanulása mellett nagy gondot fordított a gimnáziumban elkezdett nyelvek, a német és a francia elsajátítására. Később ezeken a nyelveken fordított is.23

,A mozgás és a betű volt a legnagyobb szükségletem.” - mondta az írónő 1937- ben Rónay Mária újságírónőnek.24 Az Új Idők 1937-es számában életének legfontosabb és legmeghatározóbb szakaszáról, a gyermekkorról, s arról a környezetről beszélt, amelyben felnőtt. „Ottomány papja volt édesapám. Unokatestvérek voltak szüleim, meg a nagyszüleiül is, ennek folytán úgy éreztük, hogy vérségi kapcsolatunk erősebb másokénál, mert hisz duplán rokonok vagyunk egymással. Családunk nagyon összetartott, és olyan nagy volt, hogy idegenekkel való barátkozásra nem is jutott idő... A szüleimtől kapott legnagyobb ajándéknak azt érzem, hogy távol tartották szívemtől az irigység és a nagyravágyás érzését...Végtelen elégedett és boldog voltam egyszerű, vadszőlős házunkban...” „Érzékeltető, rögzítő vágyam és készségem gyermekkoromban jelentkezett már, de egészen más téren. Festettem és szobrokat mintáztam. Sokan mondták: érdemes volna taníttatni. De ehhez el kellett volna hagyni az otthonomat és ettől irtóztam. Inkább lemondtam arról, hogy művész legyek. Sohasem akartam elválni a családomtól.”25

1903-tól kezdett irodalommal foglalkozni. Meséket írt, de a képzőművészet is nagyon vonzotta. Harminc éves volt, amikor Visontay Mária álnéven megjelent első írása, Muszka menyecskék címmel az Új Időkben. Első regényét, amely a Felfelé címet kapta, lehetetlen körülmények között írta meg, aratás közben, éjszakánként.26 Első regénye születéséről hosszan emlékezett az Új Idők 1939-es számában. „írtam asztagrakás közben, írtam a cséplőgép búgása mellett. S írtam búzászsákokkal terhelt, döcögő szekér tetején is. Nem tudtam róla, ha vendégekkel telt meg a házunk. Drága Anyám utánam hozta a kertbe az ozsonnát, s néha holdfény rezgeti a lapokon, mikor szelíd dorgálással visszahívott a valóságba. Húgaim egymással versenyezve segítettek, hogy minél zavartalanabbul dolgozhassam. Beleírhattam fájdalmat és örömöt, reménységet és kétségbeesést, múltat és a jövendő álmát... Pedig nem volt tervünk ezzel a regénnyel. Nem is álmodtuk, hogy nyomtatásban látjuk... Mégis kikerült a világba...Ez a könyv tette lehetővé, hogy kenyeret kereshessek, mikor otthon már nem őrizhettem tovább a földet. Sőt még az uramat, az egész mai életemet is ez vezette el hozzám.”27 A Felfelé c. regény tartalma miatt Erdélyben üldözték, így 1927-ben Pestre ment. Erdélyből egy hitelbe vett írógéppel és némi kölcsönnel érkezett

22Dóczy Gimnázium intézeti értesítői, 1899/1900-1902/1903. = Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, Debrecen, I. 120/c 41. doboz (A kiegészítő adatokért köszönet Fogarassy Zoltánnak, a debreceni Dóczy Gimnázium könyvtárosának.)

23 SZENTIMRE1 1991.219.

24 RÓNAY Mária: Hogyan lett akis paplányból írónő? = Magyar Hírlap, 1937. október 31. 19.

25 RÓNAY Mária: Egy élet regénye - Szentmihályiné Szabó Mária életútja. = Új Idők, 1937. 718.

26 RL, C77/1. Személyes iratok

27 SZENTMIHÁLYINÉ SZABÓ Mária: Első regényem születése. =Új idők, 1939. 396.

140