A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2015 (Hódmezővásárhely, 2015)

TANULMÁNYOK - NAGY GYÖNGYI: Szentmihályiné Szabó Mária regényei

ák iskolában”. Később itt is házasodott meg. A gimnázium rektorának, Tószegi Péternek leányát, Tószegi Zsuzsannát vette feleségül. Nemsokára megválasztották a Köröstarcsai Református Egyház lelkészévé, így feleségével együtt ebben a városban telepedett le.4 Elsőszülött gyermekük, Hódmezővásárhely későbbi, s egyben első polgármestere, Szabó Mihály Köröstarcsán született 1822. augusztus 26-án. Tanulmányait ő is a debreceni kollégiumban végezte, majd a kor szokásához híven, Károly nevű öccsével a Felvidékre indultak, hogy elsajátítsák a német nyelvet.5 Szabó Károly (1824-1890) neves történész, bibliográfus volt. Több görög történelmi forrás fordítója, számos történeti munka alkotója, s 1858- tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja.6 Szabó Mihály 1845-ben érkezett meg Hódmezővásárhelyre, ahol nagyapja házában lakott. Ügyvédi vizsgája után megházasodott.7 Huszonöt évesen, 1847. november 22-én vette feleségül Szakái Ludovikát.8 9 Hét gyermekük született: Kálmán 1849-ben, Ilona 1850-ben, Lajos 1851-ben, Kornélia (később dr. Imre Józsefné) 1853-ban, Ida 1855-ben, Ludovika 1857-ben, s Mihály 1859-ben.6

Az írónő apai nagyapja nagy tiszteletnek örvendett Hódmezővásárhelyen a XIX. század második felében. Közéleti szereplése 1848. május 2-án indult, amikor a Szegváron tartott megyegyülésen megyei számvevőnek választották.10 11 A forradalom idején önkéntes nemzetőrnek állt. A Délvidékre induló nemzetőrökkel együtt Kiss Ernő tábornok csapatában nemzetőrkapitányként szolgált. A harcokból való hazatérése után, 1849. március 30-án Hódmezővásárhely polgármesterének választották meg. Ezt a tisztséget 1849. július 1-jéig töltötte be. A szabadságharc bukása után így egy ideig bujdosnia kellett." 1865-ben meghalt a felesége, s innentől kezdve egyedül nevelte gyermekeit, amely sokoldalú közéleti tevékenysége miatt nem volt számára egyszerű feladat. A családi hagyomány szerint egyszerű ember volt, aki szenvedélyesen szerette a természetet, különösen a földet. A Gregus Máté szomszédságában lévő vásárhelykutasi tanyáján erdőt és gyümölcsöst telepített, s amikor eljött a munka ideje, ő maga is megfogta az eke szarvát.12 „Magyar ember volt a szó teljes értelmében, még külsőleg is, mert átillát és keményszárú csizmát viselt haláláig.” - írták róla halála után, 1899. március 30-án a Vásárhely és Vidéke c. lapban.13 1867-ben Csongrád megye főjegyzőjévé választották, de ezt a tisztséget idős korára való tekintettel csak néhány évig töltötte be, s az 1871. évi tisztújításon visszalépett a jelöltségtől.14

Hódmezővásárhely első polgármesterét egész életében vonzotta a szépirodalom. 1854-től rendszeresen közölt cikkeket és elbeszéléseket a Vasárnapi Újságban.15 Népies

4 Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város almanachja. 1873-1950. Szerk. KOVÁCS István. Hódmezővásárhely, 2003. 21. (A továbbiakban: Almanach 2003.)

5 Almanach 2003. 21.

6 TÁLAS Istvánné Varga Anna: A százéves hódmezővásárhelyi Faust-fordításról. = Juss, 1988. december. 8. (A továbbiakban: TÁLAS 1988)

7 Almanach 2003. 21.

8 Kivonat a köröstarcsai református egyház esketési anyakönyvéből, az 1847-ik évből = Szentmihályiné Szabó Mária hagyatéka. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára, C77/2. Személyes iratok (A továbbiakban: RL és a megfelelő jelzet)

9 Értesítés keresztelési, házassági, halálozási anyakönyvekből Szabó Mihály családjáról. = RL, C77/2.

10 Polgármesterek. Szabó Mihály, az első = Délvilág 1991-es különkiadása. 1991. december 7. 5.

11 Almanach 2003. 21-22.

12 TÁLAS 1988. 7-9.

13 Szabó Mihály = Vásárhely és Vidéke, 1899. március 30.

14 Almanach 2003. 22.

138