A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
EMLÉKEZÉS - GYULAI József: Gyáni Imre emléktáblájának avatása
GYULAI JÓZSEF GYÁNI IMRE EMLÉKTÁBLÁJÁNAK AVATÁSA1 Gyáni Imre Kisújszálláson született 1913-ban, ugyanitt érettségizett. 1938-ban történelem-latin-földrajz szakon szerzett diplomát a Debreceni Egyetemen. 1940-től a Hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium tanára, majd igazgatóhelyettese. 1946-tól tagja a hódmezővásárhelyi törvényhatósági bizottságnak. 1947-1949 között Szeged város föispánja. 1950-től 1957. január 25-ig a gimnázium igazgatója. 1954-től a Hazafias Népfront hódmezővásárhelyi elnöke. 1956. október 19-én engedélyezi a Diákparlament összehívását a Bethlen Gábor Gimnáziumban. Gyáni Imrét 1956. október 29-én törvényesen titkos választáson a Nemzeti Bizottság elnökévé választották. 1956-os tevékenységéért hat év börtönt kapott. 1958 tavaszán örökre eltiltották a tanári pályától. Amnesztiával, 1960. április 4-ét követően szabadult. 1960-tól 1967-ig a Magyar Tudományos Akadémia külső munkatársa. 1968-tól nyugdíjazásáig, 1981-ig Budapesten a Hídépítő Vállalat raktárosa volt. Két fia született, Lajos mérnök, Gábor történész egyetemi tanár, akadémikus. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006-ban, az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 50. évfordulója alkalmából példaértékű helytállásának elismeréseként „Hódmezővásárhely Díszpolgára” kitüntető címet adományozta Gyáni Imrének. Gyáni Imre, a Bethlen Gábor Gimnázium egykori igazgatója, az 1956-os forradalom Nemzeti Bizottságának elnöke, Hódmezővásárhely Díszpolgára 2009. január 1-jén, életének 96. évében hunyt el. E száraz ismertetés után hadd szóljak arról, hogy én hogy láttam, miként és miért is becsültem őt. De, történt, hogy míg e mondatokon gondolkodtam, próbáltam leírni, ami felötlött, a feleségem hangoskönyvként hallgatta a Funtineli boszorkányokat. Ettől az áthallástól Gyáni Imre főispáni, tanári, igazgatói, városát megváltani akaró, börtönbe zárt, évtizedekre megbosszult ember arcképével összekeveredett bennem Németh Lászlóé, Tornyaié, Plohné, Endre Béláé, Csáky Lajkóé, Osváth Béláé, Bessenyeié, Galyasié, meg apámé - meg valahol azoké, akiknek a nevét nem gondolom említendőnek. Mindez valami csomorkányi nagyszerűséggé nemesedett vízióé. De vissza a feladatomhoz... Kisdiákként, rövidebb időszakokra, földrajzra és történelemre tanított Gyáni Imre. Tudtam arról, hogy a Nemzeti Parasztpárt tagja volt, lett, azaz a baloldal azon pártját választotta, amelyet Erdei Ferenc, Veres Péter fémjelzett, de tagja volt annak a pártnak a szeretett Keresztury Dezső, Illyés Gyula és sok nagyságunk. Ez a párt a magyar falu, a Viharsarok, a vidéki kisemberek nemzeti értékrendjéről, mint nemzetfenntartó erőről egyformán gondolkodókat tömörítette. Emlékszem arra, amikor a tanár úrból szegedi főispán lehetett, mert ez a három-négy év volt Magyarországnak az a fénykora, amikor - a jaltai 1 Elhangzott: Bethlen Gábor Református Gimnázium aulája, 2013. október 23. 273
