A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - BENKÖ László: Régi vásárhelyi mesterségek - Kemencerakók, kályhások

zás nélkül. Később cseréplapok kerültek, sárral tapasztva a kályhacsempék elemeibe. Manapság vízüveges agyagba rakott samott lapokat építenek a kályhákba, nagymértékben növelve azok élettartamát. A füstbekötést a kéménybe, az erre a célra készült csempe-elemekkel, a záró csempesorba építették be. A cserépkályha zárósorát, a felsőpárkányt megrakva, gondosan lezárták a tetejét, majd az alapos fíigázás és a csempék gyors megtisztítása zárta a kályharakást. Az elkészült cserépkályha kipróbálását is a kályhásmester végezte el. „Gyönge tüzet” gyújtott a kályhába, amellyel a jó „huzatolást”, a tökéletes füstelvezetést és a csempék közötti záródást ellenőrizte. Az elkészült kályhákat négy-öt napon keresztül próbafűtéssel szárították ki, hiszen a kályhás agyagban lévő kb. 100 liternyi vizet el kellett párologtatni. A cserépkályha építési ideje (minőségtől és mérettől függően) negyvenhatvan órát vett igénybe. Egy jól megépített cserépkályha élettartama általában: 25- 30 év. A megépített kályha időszakos javítását, a füstjáratok tisztítását és a régebben épített, „elfütődött” kályhák újrarakását is a kályhásmesterek végezték el. Az elbontott kályhák csempéi a fűtés, az anyagfáradás és a bontás következtében tönkremehetnek, amelyet pótolni nehéz. Ilyenkor -egy sor csempével - alacsonyabb kályhát építenek újjá a kályhások, ám ennek már jóval rövidebb az élettartama.32 33 A kályhásmesterek szerszámai: lapát, kapa a sártöréshez és átgyúráshoz,^- vagy fémláda a sárkeveréshez, fémrosta az agyag áttöréséhez, vödör az elkészült agyag szállításához, faragókés a csempék sorjázásához, csiszolókő, kályhás csákány, véső, kalapács, léckeret a csempesorok tartásához, kályhás vízmérték, harapófogó a drót kampók vágásához és haj 1 ításához, fugázófa, törlőrongy stb. A kályhák későbbi tisztításához használnak koromkefét (kézi- és kéményseprő kefét) és koromszedő kanalat is.

Hódmezővásárhelyi kályhásmesterek, kályhások'1

Csende János újvárosi (Csomorkányi utca) kályhásmester, akiről azt tudták a szakmabeli vásárhelyi kályhások, hogy a kályhacsempékhez való jó minőségű agyagot a saját portáján termelte ki. Amikor ez a „házi agyagbánya” kimerült, a közelben keresett és vett meg olyan házat, amelynek udvarán szintén jó agyag volt. Az 1970-es évekig dolgozott, ebben az időben 3.000-3.500 Ft-ért rakott meg egy csempekályhát és tíz éves jótállást vállalt ezekre.34

Czifra József (1938-1997) kályhásmester Damjanich u. 113. A Czifra család cserépkályhás tevékenysége több évtizedre tekint vissza. Az 1960-as évek végén néhai Czifra József a hódmezővásárhelyi Cserépkályhás Ktsz-nél tanulta ki a szak32 Lukács Nagy Gábor és Csende János kályhásmesterek visszaemlékezései. Lejegyezte: CSORDÁS István

33 A rövid életrajzok FEJÉRVÁRY József: Vásárhely története családok tükrében (Hódmezővásárhely, 1929), a helyi levéltárban őrzött iparlajstrom (1874-1954), valamint az 1930- as A Magyar Ipar Almanachja és kályhásmesterek visszaemlékezései alapján készült.

34 CSORDÁS István 1988. 67.

56