A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - BENKÖ László: Régi vásárhelyi mesterségek - Kemencerakók, kályhások

ma csínját-bínját és sajátította el lépésröl-lépésre a kályhaépítés mesterségét. Kezdetben oldalkocsis Pannónia motorkerékpárral járta a környező falvakat és tanyavilágot, munkájával meleget hozott a házakba és a szívekbe. Ekkor még az alapvető igény a fűtés funkciója volt, amely egyszerű normál berakott és hordozható kályhákban nyilvánult meg.35

Fejes Sándor (1876-1949) kályhásmester. 1894-ben Vásárhelyen szabadult fel, majd két éves szaktanfolyam (mestervizsga) elvégzése után, 1897-ben vált önálló kályhás mesterré. Műhelye a Fáncsy u 40/a., majd a Búvár u. 32. sz. alatt volt (egy 1939-es hirdetésben Dáni u.3.). 1904-ben az Ipartestülettől - kiváló munkájáért - ezüst oklevelet kapott, az ez évi kiállításra készült és felállított cserépkályháért. Az Ipartestület elöljárósági póttagja és a Tanoncvizsgáztató bizottság tagja. Az 1930-as évektől tagja a Magyar Iparművészeti Társulatnak, több iparművészeti és népművészeti kiállításon vett részt önállóan és a vásárhelyi Majolikateleppel. Halála után néhány évig özvegye nevén működött az ipar, az 1950-es államosításig.

Kvitkovszky Károly (1876-1948) kályhásmester. Az Arad megyei Világoson született, 1894-ben szabadult fel Aradon. Segédként Budapestre került, majd több európai nagyvárosban is dolgozott, sőt kályhásként Amerikában is megfordult. 1907-ban visszatért Magyarországra és Hódmezővásárhelyen letelepedve nyitotta meg műhelyét, először a Szegfű utcában. 1908-tól kályhás és fazekasként dolgozik a Csáky Albin tér 12. alatt. Ipartestületi arany oklevéllel tüntették ki, kiváló munkáiért. Saját feljegyzései szerint 1897 és 1925 között mintegy kétezer ötszáz különböző kályhát épített segédévei alatt máshol, majd 1908-től Vásárhelyen, mint önálló kályhásmester. Az első háború után 1919-től a Könyves u.13. szám alatt nyitotta újra vállalkozását, amelyet 1939-től a Lenkey utca 4. sz. alatt folytat. Saját szabadalma, a légfűtéses cserépkályha, mely gyorsabban melegedett fel és sokáig tartotta a meleget. Ilyen kályhákat épített be többek között Vetró Béla főhadnagy és Koncz Gyula paprikamalom tulajdonos házába, valamint a Futura cég és a Gazdabank irodáiba is. Az 1928-ban felépült városi bérpalota lakásainak egy részébe is ő készítette a cserépkályhákat. 1952-ben iparát visszavonják, államosítják műhelyét.

Koncz Péter (1880-1967) építési vállalkozó 1912-1933 között cserépkályha- készítőként is kiváltotta az ipart, hogy testvérbátyjával, Koncz Pd/lal (1866-1945) közös vállalkozásukban az általuk épített házakba cserépkályhát is beépíthessenek.

Lukács Nagy Gábor (1898-1980) kályhásmester. A vásárhelyi születésű kályhás 13 éves korában, 1911-ben került Mazura János kályhásmesterhez inasnak. 1915-ben szabadult fel. 1928-ban váltotta ki az önálló fazekas- és cserépkályha- készítő ipart, amelyet Báthori Károly fazekas- és kályhásmesterrel egy telephelyen (Mihály, ma Dózsa György u. 3.) végzett. 1953-ban elkerüli az államosítást, műhelyét ekkor a Lévai u. 29. szám alá költözteti és még közel a nyolcvan évéhez is rakott, újrarakott és javított kályhákat a városban. Az általa épített kályhákat ha35 líj. Czifra József visszaemlékezése

57