A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - BENKÖ László: Régi vásárhelyi mesterségek - Kemencerakók, kályhások
Az első vásárhelyi kályhákról csak szórványos említések találhatók. A Károlyi- uradalom vásárhelyi épületeinek leltáraiban maradtak fenn, különböző korokból (1700-1914), a fűtésre használt alkalmatosságok. A régi Oldalkosár részen álló Taksaszedő házában egy zöld mázas kemence-kályha, egy bögrés kemence és egy kandalló állt. Az ügyészi lak szobáit öt, tengerzöld mázas kályha fűtötte. A számtartói ház (ma Károlyi-ház, Andrássy u. 13.) irodáit öt folyosói tüzelőajtón keresztül, kilenc belső kályhával fűtötték. (A díszkovács vagy műlakatos által vasból készített tüzelőajtók közül még három megtalálható, a műemléki védettségű Károlyiházban. A szerk.) A mellette lévő számtartói lakban caminusba beeresztett vascsövű, vaskemence, azaz kéménybe kötött hengeres öntöttvas kályha is volt. A konyhából fűthető három kályha, és kemence szolgálta a számtartó és családja kényelmét. Szintén az oldalkosári részen álló Földmérői házban öt tengerzöld mázas kályhával fűtöttek. Ehhez közel állhatott az ügyvédi lak, amelyben két, konyha felől fűthető cserépkályha volt. Konyhájában egy sütőkemence, egy téglából rakott tűzhely (takaréktűzhely), valamint egy melegítőhely (tűzpadka) állt. A jegyzői lakban öt kályha és két kemence volt beépítve. Az uradalmi pénztárosi lakban három folyosóról fűthető kályha, egy konyhából fűthető kályha és egy konyhai kemence volt. A városhoz közeli kenyerei kiskastélyban, kúriában öt zöld mázas cserépkályhával fűtöttek. Az uradalmi serház (ma Serháztér u.) serfőző mesteri lakrészében négy kivülfűtős kályha és egy konyhai sütőkemence állt. Az egykori présházban (Szent István tér) egy kivülfűtős kályhát, négy kemencét és két rakott tűzhelyet vettek leltárba. Az 1810 előtt álló Fekete Sas fogadóban, amely egy földszintes vendégfogadó volt, csak szobai és konyhai sárkemencét használtak. Az uradalom által 1810- ben felépített copf stílusú szállodában már az első emeleti bálteremben és másik három lakosztályban csúcsdíszes, hengeres cserépkályhákat (ún. szentannai cserépkályha) építettek be. A többi szobát kivülfűtős, szögletes cserépkályhával fűtötték. (Az 1905-ben felépülő új Fekete Sas báltermét és szobáit légfűtéssel látták el, ám ez nem vált be, így visszatértek az egyedi kályhás fűtésre. Központi fűtést csak az 1959-es felújításkor kapott.) A régi Szarvas vendégfogadóban egy bögrés kályhát és egy zöld csempekályhát használtak tüzelésre. A régi Hajda vendéglőben csak egy tégla tűzhelyet és egy kény ér sütő kemencét vettek leltárba. A Vörös Ökör fogadóban egy bögrés kemence szolgált fűtő alkalmatosságként. A téglási csárdában két konyhából fűthető szobai kemence, a csárda nevéhez méltóan téglából rakott tűzhely, főzőkatlan és téglakémény állt. A téréi csárdában egy kupa (bögrés) kemencével fűtöttek. A kutasi vendégfogadóban csak egy föld- (sár-) kemence állt." A református lelkészlakokban és iskolákban is találunk említést mázas cserépkályhákról az 1800-as évek elejétől.22 23 A kályhás szakma kései kialakulását jelzi, hogy Hódmezővásárhelyen sem külön céhet, de még önálló ipartestületi szakosztályt sem tudtak alkotni. A nagytekintélyű és nagy létszámú Hódmezővásárhelyi Ipartestületben mindössze egy elöljáró22 HERCZEG Mihály: Az uradalom épületei. Hódmezővásárhely, 1998. 3-17. 23 SZEREMLEI Samu 1911. 169. 51
