A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934

1.056, Kiss Albert 1.000 forintot, IX-es rátáért Hocsi Sándor 801 forintot, X-es rátáért Elek Sándor 700 forintot, Xl-es rátáért Hocsi Sándor 735 forintot, Weisz Simon az egészért 13.500 forintot; Szegi Imre az egészért 15.101 forintot és 10 krajcárt, a 406 kh-as rátáért Epsten Gyula 5421, Kenéz János 5805 forintot ígért.

Ezután következett a licitálás. Ennek eredményeként a nyertesek az alábbiak: Molnár János, Nagy Kardos János, Köti Imre, K. Szűcs Sándor, Tárkány Szűcs György, Bartók János, Szél Pál, Olasz János, Hocsi Sándor, Elek Sándor és Kenéz János.

Az 1897-es év a bérlők biztosítékainak rendezésével kezdődött. Nagy Kardos János egy évi haszonbérletének biztosítékául egy Kardos Bálintné névre kiállított 936 forint tartalmazó betétkönyvet helyeztek el Központi Takarékpénztárban. Tárkány Szűcs György 847 forint 43 krajcárról szóló és K. Szűcs Tamás 821 forintról szóló takarékbetétkönyvét biztosítékul szintén elfogadták.

Az első szemle 1897 májusában történt a rárósi birtokon. Megállapította a bizottság, hogy Kenéz János bérlő a bérleményen lévő épületeket jó karban tartotta. A szántóföld kétharmadán kapásnövényeket termelt. Az elmúlt évi trágyát, gyenge tél miatt teljes egészében nem tudta kihordani. 10 lóból és 14 szarvasmarhából álló állatállománya részére felemésztés céljából beraktározott takarmánymennyiség következő volt. lés fél kazal törek, 1 kazal búzaszalma és 37 kúp kukoricaszár. A fenti mennyiségből képződött trágya kihordási határidejét 1898. április 24-ban jelölte meg a bizottság.

A ráták ellenőrzése során megállapítást nyert.

,,Tes rátát Nagy Kardos János kaszálóként használta. A ráta határait épségben tartotta.

II- es rátát Kóti Ferenc használta legelőnek és kaszálónak. A bérletre 1 szobából, konyhából és akolból álló tanyát valamint egy kutat épített.

III- as ráta gazdája K. Szűcs Tamás szintén kaszálónak és legelőnek használta. A város tulajdonát képező kúton az előirt javításokat nem végeztette el. A régi karámból sem hordotta ki a trágyát

IV- es rátán Tárkány Szűcs György bérletét legelőnek és kaszálónak használta, szintén épített 1 szobából, konyhából, kamrából álló tanyát egy kúttal.

V- Vl-os ráta bérlője Bartók János a legelőt és kaszálót a célnak megfelelően használta. A szántóföld egyharmadán kapásnövényt termelt. A bérlet határait jó karban tartotta. 1 szobából és konyhából álló tanyát épített karámmal. A város tulajdonát képező kutat jó karban tartotta, de vedert még nem pótolta.

VII- es ráta bérlője Albert Ferenc, bérletének határai épek. Kaszálót és legelőt előírásnak megfelelően használta Aszántó területének egyharmada kapás. 1 szobából, konyhából, istállóból álló lakást és egy kutat épített. Abérleten át vezető utat felszántotta, meghagyva a régi bej árót. Év végéig köteles a kijelölt utat vissza állítani. Evvel kapcsolatosan a bérlő kérése az volt, hogy az út legyen áthelyezve az Olasz János felüli mezsgyére.

VIII- as rátát Olasz János legelőnek, kaszálónak használta megfelelően. A szántóterületnek egyharmada szántó.

IX- es ráta bérlője Hocsi Sándor, célszerűen legelőnek, kaszálónak használta bérletét. 13 és fél hold helyett 10 és fél holdon termelt csak kapást. O is épített 1 szoba, konyhából álló tanyát istállóval és kúttal.

X- es rátán Elek Sándor kapás növény csupán 900 négyszögölön termelt. 1 szobából és konyhából álló tanyát építetett kúttal és juhakollal. ”

Többen vizsgálatot kértek, mert az 1886-1896-ig terjedő időközben a haszonbér ösz- szege évente 17.000 forint volt, majd 1896—1906-ig terjedő időszakra 16.230 forintra csök333