A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934
lőszor Bérlőnek a várossal kötött haszonbérletet valamint a biztosítékul leteendő értéket illetve értékpapírokat avagyjelzálogul lekötött ingatlanokat a város tudta és beleegyezése nélkül másra ruházni nem szabad. 17szer Ha bérlő a fentebbi pontokban foglalt feltételeknek bármelyikét is meg nem tartaná, azok közül pontosan teljesíteni csak egyet is elmulasztana, szabadságot ad bérlő Hódmezővásárhely város közönségének, hogy őt az 1868-ik évi LIV-ik te. illetve az 1881. évi LIX-iktc. szerint bárhol választandó bíróság előtt be perelhesse s rajta minden elmulasztott kötelezettségből kifolyó kárpótlási összeget és járulékait valamint a per költségeket is megvehesse, mire nézve minden a bérleti földön lévő vetései, gabonakészleteit, lábas jószágait, takarmánynemüit, gazdasági szereit és összes ingóságait leköti. Megengedi, hogy bármelyik paragrafus megszegése esetén biztosítási végrehajtás foganatosítassék, minek kötelességeit is magára vállalja, sőt a haszonbérletből folyó kötelezettségeinek meg nem tartása esetén bérlő megengedi Hódmezővásárhely város közönségének, hogy a bérletet minden előleges megintés s határidőre való tekintet nélkül ellenében azonnal felmondhassa, sőt bérlő kárára és veszélyére új árverést rendelhet el, melyekben a netán felmerülő árkülönbözetet bérlő fedezni tartozik a többlethez azonban igényt nem tarthat. 18szor Megengedtetik a bérlőnek, hogy a haszonbérleti első évben, mely a feltételek 9-ik pontja értelmében a szántóföldön termett takarmány felemésztésére illetve a trágya termésre átmeneti évnek tekintetik. Azon esetben, ha a gazdasági felszereléseket be nem szerezhetné s a szántóföldet felesbe lenne kénytelen munkába venni, a takarmány- nemüeknek fele részét a felesmívelőknek Ígérhette oda, akik azt elszállíthatják, a másik fele részre nézve azonban a feltételek 9-ik pontja szorosan betartandó, ez azonban kizárólag a bérlemény első évében engedtetik meg. 19szer Hódmezővásárhely részéről fenntartatik a jog ezen haszonbérletet - eltekintve a megajánlott haszon béri összegek nagyságától illetve a különbözettől a törvényhatósági közgyűlés árverezők közül tetszése szerint annak adni, akinek jónak látja, miből folyólag az árverezők által letett bánatpénz a jóváhagyásig visszatartható 20szor Jelen árverési feltételek és kötelezettségek árverezőkre nézve ezen árverési jegyzőkönyv aláírásával azonnal kötelezők a város közönsége pedig, csak a városi törvény- hatósági közgyűlésnek jóváhagyása után válnak kötelezőkké. 21 szer Kikiáltási ár egy évi haszonbéri összegül 17.000 forint azaz Tizenhétezer a. é. Forint. 22 szer Ezen feltételek értelmében a rárósi birtoknak egészben haszonbérbe vételére nézve zárt ajánlatok ad- adhatók be, a részletekbe haszonbérbe kiadás iránti szóbeli árverésnek megkezdéséig. Szóbeli árverés az egészbirtoknak egy tagban bérbe adására nézve nem tartatik. Utóajánlatok figyelembe nem vétetnek.” A feltételek felolvasása után felbontották a leadott zárt ajánlatokat. Az eddigi bérlő, Weisz Lőrinc 13.400 forintot ígért, bánatpénzül 1.700 forintot. Mivel a bírtok egy tagban való kiadása a várt pénzösszeget nem hozta meg, ezért tizenegy 100-100kh-as részekre osztották. A helyi lapokban meghirdetett pályázatra az alábbi jelentkezők küldték be ajánlatukat: I-es rátáért Nagy Kardos János 861 forintot ígért; 11-es rátáért Kocsi Sándor 905, Kóti Imre 1.010 forintot; Il-es és III-as rátáért Nagy Varga István 715 forintot; Ill-as rátáért Bánfi Gábor 810 K.Szücs Tamás 821 forintot, Égető István 706 forintot; IV-es rátáért Tárkány Szűcs György 831 forintot, V-ös rátáért Bartók János 1.205 forintot; VI-os és Vll-es rátáért Khon Péter 912 és 1.392 forintot; VI-os rátáért Szél Pál 1.405 forintot, Bartók János 1.000 forintot, V-ös és VlII-as rátáért Szabó Pál 905 és 1.001 forintot; III-as rátáért Olasz János 332
