A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

ADATTÁR - FÖLDVÁRI László: Hódmezővásárhely város rárósi birtokának története, különös tekintettel a haszonbérleti szerződésekre 1874-1934

törekedni, hogy városunkra minél szélesebb körűvé váljék. Meg engedvén a bérlőnek azt, hogy ha maga saját jószágaival a legelőt be nem töltheti, más helybeli lakosok jószágait is illő bérfizetés mellett felvehesse. Megengedtetik a bérlőnek továbbá az is, hogy a nemesebb állattenyésztés előmozdítása céljából a 800 holdon kívül a szükséghez képest legelőül több földet is felhasználhasson. Az ekként legelőnek fel nem használt szántóföldnek egyharmad részét tartozik a bérlő minden évben felváltva vagy kapás növény vagy takarmány növény alá használni vagy parlagon hagyni. Ellenesetben minden 110 négyszögöles holdért, mely az egyharmad vetés forgásnál több lesz tíz forint bírságot tartozik fizetni

9szer Tartozik a bérlő a bérleti terület szántórészén termett összes takarmányneműeket minden évben helyben a kibérelt gazdasági területen összerakatni. Ennek megtörténtét a városi tanácsnak bejelenteni. Köteles a bérlő ezen takarmányt jószágaival felemésztetni. Kivételt képez a kukoricaszár termés azon esetben, ha bérlő a kukoricaföldet részéből munkáltatja. Ezen esetben a kukoricaszár fele része a bérlő szabad rendelkezésére bocsájtatik. Köteles bérlő a bérleten jószágaival elemésztett takarmányneműekből az egyik év folyamán összegyűlt trágyát a következő év folyamán a szántóföldre kihordatni s elteríteni. Ennek nem teljesítése esetén minden ki nem hordott kocsi trágya után 1 Ft bírságot fizet. Minden kocsi takarmány után pedig melyet a bérleti földről más földre vitet vagy saját céljaira - nem trágyának - felhasznál 10 forint birsággal bűntettetik.

lOszer Minthogy a földbirtok jelenleg is haszonbérben van kiadva. Bérlő a régi bérlőtől az utolsó 1896 évi takarmánynak a bérelt földön megetetni köteles fele részét átvenni, vagy ha a mennyiségben arra nézve meg egyezni nem tudnának köteles megengedni, hogy azt a bérleti területen a régi bérlő 1897-ik évi Szt. György napjáig jószágaival megetethesse, kiköttetvén, hogy a régi bérlő jószágai csakis a tanya körül kijelölendő gyepen járhatnak s a takarmányát is csak itt rakhatja le, mely jog a bérlet teltével az új bérlő részére is bizto- síttatik.

11 szer Haszonbérlő közbejött halálával a bérlet átmegy örököseire, ha a bérlő halála után egyik fél részéről sem történik felmondás, a város azonban a felmondást csak azon esetben veszi igénybe. Ha a haszonbérlő képességébe a haszonbérlet jó előrehaladását biztosítva lenni nem találja. Ugyanazért a bérleményt öröklendő neve a városi hatóságnak a bérlő halála után 4 hét alatt írásosan bejelentendő. Különben a bérletet feltétlenül fel- mondani a városnak jogában áll.

12szer Azon esetben ha bérlőnek a bérleti idő folyama alatt elemi csapások által okozott olyan kárai lennének, mely károk adó elengedés alapjául szolgálnának, biztosíttatik a bérlő, hogy amennyi adó a magas kincs illetőleg kormány által ezen birtok területek után a tulajdonos város javára elengedtetik, ugyanannyi összeg a bérlő javára az általa haszonbérbe bírt földmennyiség és a károsodott holdak arányához képest a város által haszonbér összegébe be fog tudatni.

13szor A bérbe vett földek utáni államadókat és ártéri költségeket a bérleti idő tartama alatt egyedül a város közönsége fizeti. Minden ezen ügylettel kapcsolatos bármi néven nevezendő más adókat vagy kincstári illetékeket - a szerződés bélyegeit pedig - egyedül bérlő tartozik fizetni.

14szer A bérleti szerződés betartásáig a város közönsége évenként küldöttségei által fogja ellenőriztetni, akiknek a bérleti területen megjelenésük alkalmával a szükséges felvilágosításokat bérlő köteles megadni.

15ször Haszonbér le vagy elengedésének bérlő javára semminemű körülmények között helye nem lészen, ellenben jelen bérleti szerződés bérlő jogutódjait is tejesen kötelezi.

331