A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

EMLÉKEZÉS - DOBOS Irma: Emlékezés dr. Miháltz Istvánná dr. V. Faragó Máriára születésének 100. évfordulóján

Nagy elismeréssel adózunk ennek a nem mindennapi, kiváló szakember személyének, aki nem csak mint feleség, hanem nagyszerű 3 fiúgyermek édesanyja, aki a legnehezebb években, egyedüllétében útjára bocsátotta őket, diplomát adva kezükbe és emellett még fizikai és lelkiereje volt ahhoz, hogy tovább folytassa, nem is akárhogyan 1951-ben megkezdett újszerű, sok időt, energiát és tanulást is igénylő tudományos munkáját. Ennek ellenére mindig a legkészségesebben segített személyes vagy szakmai kérdés felvetése esetén és sok megoldásra váró feladatai ellenére mindig a kiegyensúlyozottság, a megelégedettség látszott rajta. Jó volt találkozni vele, az együttlét igazi felüdülést jelentett.

Nem tehetjük meg, hogy ne emlékezzünk arra a két emberre, úgy ahogy ők kiegészítették egymást, és ugyanakkor szakmai felfogásban, életvitelben is azonosak voltak. A nagyon rokonszenves Miháltz házaspár ritka kellemes, egymást segítő, senkit nem kirekesztő munka és emberi kapcsolatot szorosra fűző tulajdonságaik széles körben elismerést és tiszteletet váltottak ki. Bárhol megjelentek és előadtak, mindenütt nagy várakozással és elismeréssel nyugtázták a mindenkor új, szigorúan vizsgálatokon alapuló eredményeiket.

A tanszék kutatási vonalát számos hallgató magáévá tette és látványos eredményeket ért el nem csak itthon, hanem külföldön is. Fel lehetne sorolni az egykori hallgatókat, akik átvéve a kutatási módszereket, a széles körű ismeretet rendkívül módon tudták hasznosítani. De a tanulmányukban, előmenetelükben is biztos támaszt jelentett még akkor is, amikor megszűnt a geológus-képzés Szegeden, mert az a néhány visszamaradt hallgató ennek ellenére mégis olyan útravalót kapott, amellyel öregbíteni tudták az egyetem és tanítómesterük jó hímevét. A kiemelkedő munkát végzettek közül csak néhányat említünk, így Szónoky Miklóst, Molnár Bélát, Ungar Tibort, Mucsi Mihályt, Kanadából Lakatos Istvánt, Dávid Péten, nem kihagyva V. Faragó Máriát. Tudását itt alapozta meg Kriván Pál és Moldvay Loránd is. Miháltz István professzort méltó utódok: Balogh Kálmán, Molnár Béla és jelenleg Sümegi Pál követték a tanszék szellemét tovább ápolva és mindig új irányvonallal erősítve.

Egy szakemberre, de különösen egy kiváló szakemberre nem lehet úgy emlékezni, hogy ne méltassuk alkotását, aki olyan helyen tudta tudásával, munkájával a földtudományt gyarapítani, mint a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Állami Földtani Intézet és az MTA Régészetkutató Intézet. Ezt tesszük most Miháltzné Faragó Máriánál is.

Ahogyan sokunknak természetes volt a szűkebb vagy a tágabb szülőföld környezetének felszíni vagy a mélyföldtani felépítés részletes, több szempont szerinti feldolgozása, úgy történt ez nála is és 1938-ban, a Földtani Közlönyben megjelent doktori disszertációja Nagykőrös környékének felszíni képződményei címen sok új elemmel gazdagítva a hátság földtani viszonyainak megismerését. A kutatás kijelölésében nagy része volt későbbi férjének, Miháltz István adjunktusnak, aki ugyancsak tisztelete jeléül erdélyi szülőhelyét és környékét választotta első tudományos dolgozatainak témájául.

A hazai módszeres pollenvizsgálatok és -kutatás hazai megteremtőjének, Zólyomi Bálintnak hatására Miháltz István professzor, akkor intézeti tanár indította el itt a szegedi egyetemi Földtani Intézetben a pollenkutatást felesége bevonásával. Ezzel azután nagy lendületet vett a palinológia széles körű alkalmazása nem csak a negyedidőszaki, hanem az

280