A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

EMLÉKEZÉS - DOBOS Irma: Emlékezés dr. Miháltz Istvánná dr. V. Faragó Máriára születésének 100. évfordulóján

idősebb földtani képződmények kutatásában is, amelynek tekintélyes részese volt Miháltzné V. Faragó Mária. Az 1950. évi síkvidéki térképezés, a távlati (perspektivikus), alapkutatásnak is nevezett munkálatok és a tiszalöki vízerőmű helykijelölő fúrások nagy lehetőséget adtak a korábbi földtani vizsgálati módszerek kiegészítésére. Ekkor vett nagyobb lendületet az 1960-as években elindított hátsági és tiszántúli szikes tavak kutatása is, ahol már pollenvizsgálatokkal egészültek ki a kőzettani, a vízföldtani és a faunisztikai eredmények. (1969).

Zólyomi Bálint munkájának folytatását jelentette a Balaton fenékmintáinak vizsgálata, amely hozzá kívánt járulni a harántolt rétegek korára és közvetve a Balaton keletkezésének idejére. A tavi üledékek igen gazdag pollen-anyaga viszont ehhez kedvező lehetőséget teremtett (1983). A felső- és az alsó-pannóniai képződmények pollen vizsgálata Vindomyaszőlősön, Rákoskeresztúron és Miskolc környékén sok új eredményt hozott (1982). Két kiemelkedő kutatóval, Láng Sándorral és Vitális Györggyel a miskolctapolcai közös munkában a karsztosodás idejéről, a pannóniai rétegek elterjedéséről és a mészkőfelszín eróziós folyamatáról számolnak be (1970).

A tiszántúli területen a Békési-medence alapfúrásainak palynológiai vizsgálata a 400- 480 m vastag negyedidőszaki képződmények biosztratigráfiai jellemzését tette lehetővé. A korai pleisztocénben megtaláljuk még a tercier elemek egy részének továbbélésé, de a késői pleisztocénben a rövidebb szakaszú klímaváltozások mutatkoznak. Az alapfurások feldolgozása lehetővé tette még a Szarvas-Dévaványa-Vésztő-Komádi szelvény megrajzolását is a pollenflórák változása alapján. A lőkösházai 11. sz. fúrás vizsgálatát már 1971-ben el lehetett végezni (1982).

A Hajdúság magasabbra emelt pannóniai rétegei felett a 244 m vastag pleisztocén üledékek vizsgálatával az egyeki területen a hűvös és a 3 meleg klíma váltakozása jól kimutatható, de ezt az elkülönítést Kecskeméten már nem lehetett megoldani. A felsőpannon szélsőségektől mentes meleg volt, majd a felsőpliocén még melegebb lehetett (1976). A Kecs- kemét-3. sz. fúrással a pliocén- és a pleisztocén-határ megvonására lehetőség kínálkozott. A felső-pannóniai maradványokban gazdag 500 m vastag összlet ötszakaszú változását mutatja be a pollenvizsgálat (1979). A pollenvizsgálatok legnagyobb jelentőségét és eredményét abban foglalhatjuk össze röviden, hogy egyrészt rétegtani elkülönítést tesz lehetővé, másrészt a klímaváltozások egymásutánjait segíti tisztázni.

Nagyszámú vizsgálata mellett V. Faragó Mária érdeme, hogy különösen az 1980-as évektől a Magyarhoni Földtani Társulat tudománytörténeti munkájában aktívan részt vett és az ott elhangzott előadásai közül kiemelkedik az addig hiányzott teljes magyar paleobotani- kai kutatások irodalma. 1856-tól kezdve közel 100 év jelentős kutatási eredményeit ismerteti és értékeli a szerzők és munkájuk megjelölésével, és ezzel az interdiszciplináris tudomány, a botanika is helyet foglal a földtörténetben (1988). A színvonalas, értékes életművet jól jelzi, hogy az utódok mennyire ismerik és tudják felhasználni elődeik eredményeit. A sok hivatkozásból csak az utóbbi évekből említjük Jámbor Áron A magyar kvarterkutatás bibliográfiája c. munkáját, ahol Miháltzné V. Faragó Mária minden, ebben a témakörben megjelent munkáját megtaláljuk. Természetes, hogy a balatoni kutatására a 2013-ban készült doktori értekezés is hivatkozik.

281