A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete

Az ember alapvető jogait a legrészletesebben az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában fogalmazták meg 1948-ban. Eszerint az embernek joga van a méltósághoz, az élethez, a munkához és a tulajdonhoz. A Rákosi-korszakban ez a négy alapvető emberi jog sérült a leginkább.

A méltósághoz és az élethez való jog érvényesülése az 1948 és 1956 közötti Magyarországon

Az a gondolat, hogy a méltóság nemcsak egyes kiváló személyeket, hanem minden egyes embert megillet, az ókori sztoikus filozófiában jelent meg először a történelem folyamán. Cicero36 A kötelességéből c. erkölcstanában írta le először, hogy a méltóság egyetemes emberi tulajdonság. A keresztény gondolkodók már úgy látták, mivel Isten az embert saját képmására teremtette, így a minden embert megillető méltóság forrása ez. A reneszánsz filozófia az emberre, mint szabad lényre tekintett, aki szabad akarattal rendelkezik, így megvalósíthatja céljait. A felvilágosodás egyik legnagyobb német származású filozófusa, Immanuel Kant37 kidolgozta a minden embert egyenlően megillető méltóság morális elvét. Kant szerint az ember racionális (eszes) és autonóm lény, épp ezért az emberi személyiség minden körülmények között tiszteletet érdemel/8

A gondolat, hogy az embernek joga van az élethez, egykorú azokkal az eszmékkel, amelyek a természetes jogokról szólnak. Locke’9 szerint az emberi élethez való jog az ember természetes és elidegeníthetetlen joga. Természetes azért, mert az élet már az államok megjelenése előtt is megillette az embert, és elidegeníthetetlen azért, mert a Teremtőtől származik, így az államnak nincs joga önkényesen megfosztani az embert az életétől.40

Az 1946. évi I. törvény, amely Magyarország államformájáról rendelkezett, már tartalmazott olyan minden embert megillető jogokat, amelyek később az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában fogalmazódtak meg. „Az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai különösen: a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog s a részvétel joga az állam és ön36 Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106 - Kr.e. 43) római államférfi, ügyvéd, tudós, író, szónok, a retorika megújítója

37 Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus, az ún. német klasszika filológia kiemelkedő alakja. Művei fordulatot hoztak a nyugati filozófiai gondolkodás történetében. (A tiszta ész kritikája, 1781)

38 Emberi jogok. Szerk. HALMAI Gábor és TÓTH Gábor. Budapest : Osiris, 2008. 257- 258. (A továbbiakban Emberi jogok 2008)

39 John Locke (1632-1704) angol filozófus, a felvilágosodás kiemelkedő személyisége, az empirizmus képviselője

40 Emberi jogok 2008. 285-286.

199