A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete
tett, amikor pedig bűncselekményeket állapított meg kormányrendeleti szinten, ezzel sérült a nullum crimen sine lege33 elv is. A törvény előtti egyenlőség elvének helyébe az osztály szerinti hovatartozás lépett, ezáltal pedig a nyílt megkülönböztetés.34 Néhány alapvetés a kiinduláshoz Mielőtt rátérek, hogy a magyarországi kuláküldözés végrehajtói milyen egyetemes emberi jogokat sértettek meg, néhány alapvető dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az első gondolat, amelyet munkám során mindig szem előtt tartottam, az az 1945 és 1989 közötti rendszer illegitimsége. Az 1947-ben megtartott „kékcédulás” választások ugyanis nem feleltek meg annak a nemzetközi követelménynek, mely szerint a Szovjetunió is köteles az érdekszférájába tartózó összes megszállt országban szabad és demokratikus választásokat tartani.35 Magyarország jogfolytonossága tehát a kommunista hatalomátvétellel megszakadt, és már nem először a XX. század folyamán. Innentől kezdve nem volt lehetőség az alkotmányos, törvényes ítélkezésre. A Magyar Dolgozók Pártja 1948-tól szolgaian másolta a szovjet modellt az élet minden területén: a mezőgazdaság rovására iparosított és lemásolta az 1936-os szovjet alkotmányt is. A szocialista alkotmányok, így a magyar is, mindig előbbre helyezték a gazdasági, szociális és kulturális jogokat a polgári és politikai jogokkal szemben, s mindegyik abból indult ki, hogy az alapvető emberi jogokat csak a dolgozóknak biztosítják. Ezzel a diszkrimináció tilalmát ellen vétettek. A Szovjetunió már 1945-ben tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének, Magyarország pedig 1955-től. Következésképpen, minden olyan dokumentum, szerződés, amely az ENSZ égisze alatt jött létre, kötelező volt a Szovjetunióra, és 1955-től Magyarországra nézve is. Ezen még az sem változtat, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadásánál a Szovjetunió és néhány tagállama tartózkodott, mert végül az aláírók között ezen országok neve is szerepelt. Minthogy Magyarország 1955-ben ENSZ-tagállam lett, az Alapokmányba és a Nyilatkozatba foglalt egyetemes emberi jogok betartására ő is kötelezettséget vállalt, azelőtt pedig saját alkotmánya kötelezte ugyanerre. Az 1945 és 1956 közötti Magyarországon a nemzetközi dokumentumokba foglalt emberi jogokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. Nagy Imre kétéves miniszterelnöksége (1953-1955) némi enyhülést hozott a kommunista párt parasztpolitikájában, de 1955-től, miután Rákosi Mátyás ismét főtitkár lett, a ku- lákellenes harc újból felerősödött, amely során számos esetben követtek el emberi jogi jogsértéseket. 33 Nullum crimen sine lege = Nincs bűncselekmény törvény nélkül 34 KAHLER, 2005. 171. 35 Lásd a jaltai nyilatkozatot. 198
