A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete

A kulákok ellen alkalmazott büntetések

Az 1948-1949 folyamán létrehozott kulákokat korlátozó rendeletek28 megteremtették a jogi alapot arra, hogy ellenük büntetőeljárást is indítsanak. Független bíróságok hiányában a pártos ítélkezés gyakorlata érvényesült. Kiépült a feljelentő hálózat is. A büntetések aránytalanul nagyok voltak, hiszen a legkisebb vétségekért is évekig tartó fegyház, fogházban letöltendő szabadságvesztés és vagyonelkobzás járt. Számos halálos ítéletet is hoztak pl. „gyújtogató” kulákok ellen.29 A Belügyminisztérium 1949 végén megkezdte a kulák-elszámoltatás szervezését. Ez rajtaütésszerű házkutatást jelentett, amely során az adóhátralékosoknál a megtalált terményt lefoglalták. A padlássöprések ettől kezdve évente többször is megismétlődtek. A kulákok bűnösségét kellőképpen tudatosították is a községekben: kidoboltat- ták őket, a lapok pedig tele voltak megszégyenítő cikkekkel.30

Megtörésük érdekében rendszeresen ellenőrzés alá vetették őket, s ezek során mindig találtak okot a pénzbírságra, sőt a börtönbüntetésre is. A rendőrség és a helyi tanácsok sokszor egymástól függetlenül is nyomoztak. A rendőrség 1951- 1952-ben több mint 60 ezer kulákot büntetett meg, a tanácsok pedig több mint 100 ezer főt. A rendőrség legtöbbször tüzesetek, közlekedési vétségek, köztisztasági kihágások (nem volt kikövezve a házhoz vezető út), sajtó elleni vétségek (nem rendelték meg a Szabad Népet), erdészeti kihágások (fát szedtek fűtéshez) miatt büntetett. Ezzel ellentétben a tanácsok a legnagyobb számban akkor büntették meg a kulákokat, ha azok a tervgazdálkodást akadályozták: nem végezték el a vetést, betakarítást, kevesebb gyümölcs termett, mint amit előírtak. A vétségek bizonyítására nem volt szükség. Az eljárást alapvetően a szervezetlenség jellemezte, mert valódi célja a félelemkeltés volt. 1953-ban Nagy Imre több mint 600 ezer ember büntetését vonta vissza.31

A XX. századi diktatúrák első teendői között volt a független bíróságok felszámolása, mert ez akadályozta a pártvezér akaratát. A diktatúrákban a büntetőeljárás teljesen más célt szolgált, mint a jogállamokban. Magyarországon Rákosi Mátyás ezt úgy képzelte el, hogy amit nem tudnak elérni politikai eszközökkel, azt megtehetik a büntetőjog eszközeivel. A büntetőjog, „az osztályharc legélesebb fegyvere”, így vált az 1950-es években Magyarországon is az aktuális politikai célok megvalósításának eszközévé.32 A monolit hatalom elsöpörte a polgári szabadságjogokat, és bármely véleménynyilvánítást izgatás címén súlyosan megbünte8 NAGY, 2009. 1948-1949. évi beszolgáltatási rendelet, mezőgazdasági fejlesztési járulék, a nagygépeket kölcsön kell adni, elvették a földbérleteiket, a föld szabad adásvételét pedig megtiltották, megakadályozták, hogy idegen munkaerőt vegyenek igénybe, borbeadási, sertésbeadási, takarmánysilózási - és állattartási kötelezettséget róttak rájuk.

29KÁVÁSI 1991. 55-56.

30 KÁVÁSI 1991. 37-42.

31 HANTÓ 2010. 51-52.

32 KAHLER 2005. 169.

197