A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete

1948-ban Sztálin, egyik levelében arra utasította a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárát, Rákosi Mátyást, hogy a szocializmust a falvakban is meg kell valósítani. Ez egyet jelentett a kollektivizálással. Rákosi 1948. augusztus 20-i kecskeméti beszédében így meghirdette a szövetkezetesítést.22 A magyar paraszt innentől kezdve a pártsajtóban kulák23 néven vált ismertté, s kizsákmányolóként, a dolgozó nép ellenségeként tüntették fel, akit különböző karikatúrákon pók, pióca, vámpír formában vagy naplopó emberként jelenítettek meg.24

Az MDP Agitációs és Propaganda Osztálya A kulák igazi arca címmel 1952- ben tájékoztató füzetet jelentetett meg, amelyben a kulákokat így jellemezte: „A kulák - zsírosparaszt.” „Fekete földje” van, „gangos háza”, s „a ganghoz rang”. A húsosfazék mellett együtt ültek és osztozkodtak a helybeli úrbirtokosokkal, főszolgabíróval, intézővel és pappal (...) a templomban, (...) a presbiteri egyházközségben - a lelkek feletti uralomban is - övéké volt az első szó. (...) kulák csak egyfajta van: a kizsákmányoló! A nép esküdt ellensége (...) Báránybőrbe bújt ordasfarkas!”25

Rákosi Mátyás szerint kulák az, aki munkaerőt vesz igénybe, ő maga pedig nem dolgozik, hanem kizsákmányol. Kádár János 1948-ban azt mondta, „Úgy kell intézni a község ügyeit, hogy nyögje az egész község, de százszorosán nyögjék a falu gazdag elemei”.26 Az MDP főtitkára a kulákot osztályhelyzete, azaz a termelő- eszközökhöz való viszonya alapján definiálta (makrokulák). Ezek után megállapították a kulákhatárt, azaz a birtokméretet és minőséget, amely alapján rá lehetett sütni az emberekre ezt a szót. Az üldözés során azonban sokkal fontosabb szempont volt az, hogy mindenki kulák legyen, aki bérmunkát alkalmaz, bármekkora birtoka is van. A hatalom szerint a kulák nem dolgozott, hanem ő maga volt a dolgoztató, ezáltal még az alkotmányosságból is kizárták, hiszen az alkotmányban ez olvasható: „Minden hatalom a dolgozó népé”. Mégsem engedték, hogy dolgozóvá váljon, mert azt soha nem tudták elképzelni, hogy osztálytudatuk megváltozzon. A hatalom nemhogy eltörölte volna a kulákot, hanem még újabb típusokat is kitermelt. így születtek meg az ipari kulákok, a kupeckulákok, a politikai kulákok.27

22 HANTÓ 2010. 48.

23 A kulák orosz eredetű szó (KyjiaK), jelentése: ököl, nagygazda, zsíros paraszt, kizsákmányoló, zsugori.

24 HANTÓ 2010. 44.

25 K.ÁVÁSI Klára: Kuláklista. Budapest : Agora, 1991. 20. (A továbbiakban KÁVÁSI 1991)

26 HANTÓ 2010. 49.

' BOLGÁR Dániel: A kuláküldözés fogalomtörténeti vetülete = Múltunk, 2011. 2. 54-57.

196