A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete

kaptak, azaz a jogok védelmében nem lehetett bírósághoz fordulni. Később a Nemzetgyűlés ,yAz emberi jogok hatályosabb védelméről” címmel hozott egy újabb törvényt (1946. évi X. te.), amely ugyan továbbra sem biztosított bírósági jogvédelmet, de kimondta, hogy „Bűntettet követ el - és amennyiben súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, - 5 évig terjedő börtönnel büntetendő az a közhivatalnok, aki hivatali eljárásban, vagy intézkedésével másnak az 1946. évi I. törvénycikk bevezetésében foglalt valamely természetes és elidegeníthetetlen jogát sérti.” Az 1936-os szovjet alkotmány hű másolata, az 1949. évi magyar alkotmány (1949. évi XX. törvény) megszakított minden kötődést a magyar alkotmány-fejlődéssel, és a hagyományos európai alkotmányos értékekkel is szembement.12 A szovjet mintára elkészült 1949. évi alkotmány így végleg szakított az emberi jogok hagyományos felfogásával. Az emberi jogokat összefoglaló fejezetet Az állampolgárok jogai és kötelességei címre keresztelték át, s ezzel kifejezték, hogy mindenkinek csak any- nyiban vannak jogai, amennyiben a kötelességét is teljesíti. Hiányzik az Alkotmányból az alapvető emberi jogok biztosítása, ugyanakkor az állampolgárok kötelességére sokkal nagyobb hangsúlyt fektet. Az Alkotmány élén helyezkednek el a munkához, a pihenéshez, az üdüléshez, az egészséghez, ennek hiányában megfelelő állami segítséghez, valamint a művelődéshez való jog. A gazdasági, szociális és kulturális jogok, valamint az alapvető szabadságjogok ilyen arányú helycseréje a szocialista alkotmányokra jellemző módon itt is megjelenik.13

A kommunista párt Magyarországon 1949-ig a hatalom kizárólagossá tételéért küzdött, 1949 után pedig e kizárólagos hatalom fenntartásáért. Ennek érdekében az ellenfelek felkutatásától, s fizikai megsemmisítésüktől sem riadtak vissza. Ezért joggal vetődik fel a kérdés. Milyen alapon történhetett meg mindez? Hiszen Magyarországon az emberi jogokat törvények, sőt egy alkotmány is biztosította, az eljárást pedig a hatályos Büntető Eljárásjogi Kódex szabályozta. A következőkben megpróbálok válaszolni erre a ritkán feltett, ám igencsak súlyos kérdésre. A kommunista hatalom teljesen átértelmezte a kódexek joganyagát, valamint kialakított egy második normarendszert, az ún. pszeudojogot. A jog eltorzítása már 1946-ban megkezdődött, amikor Révai József14 Ki a reakciós? című cikkében kifejtette, hogy a „reakciós” azonos a kommunistaellenessel. A „reakciós” kifejezés ezek után politikai fogalomból jogi fogalommá vált, így lassan az is halálra ítélhető lett, aki semmit sem tett, csak „ugrásra készen várta a rendszer összeomlását” (pl. Mindszenty bíboros esete). Kialakult a feltételezésekre alapozott bűnösség is, amelyet a Visinszkij15-féle jogelméletből vettek át.16

KAHLER 2002. 20-21.

13 BÁN 2001.266-269.

14Révai József (1898-1959) a Rákosi-korszak hírhedt kultúrpolitikusa, a híres „négyes- fogaf’cgyik tagja.

15 Andrej Januarjevics Visinszkij (1883-1954) a perbeli bizonyítás elmélete c. könyvének híres alaptézise szerint elegendő bizonyíték az, ha a vádlott beismerő vallomást tesz

194