A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete

Az emberi jogok megsértésére az 1949 és 1953 között tartó Rákosi- korszakban is sok példát lehet találni. Ilyenek voltak az azonnali és ellenérték nélküli államosítások, a parasztgazdaságok erőszakos kollektivizálása, a lakóhelyek tömeges köztulajdonba vétele, a vagyoni helyzet és társadalmi állás alapján történő megkülönböztetés bevezetése a munkahelyeken, az oktatásban, a katonai szolgálatban; a rendszer által megbízhatatlannak tartott személyek törvénytelen internálása, kényszermunkatáborok létrehozása. Ezen intézkedések végrehajtásáért a törvényhozói hatalommal nem rendelkező országgyűlés megkerülésével a végrehajtó hatalom volt a felelős. Az intézkedések nagy része „jogon kívüli” maradt, azaz vagy nem jogszabályban rendelték el azokat, vagy nem tették közzé a jogszabályokat.1

A kulák megjelenése a magyar köztudatban

A XX. századi magyar történelemben több sikertelen földreformkísérlet16 17 18 is volt. A földkérdés így 1945 után is megoldandó feladatként állt a magyar politikai vezetés előtt. 1945. április végéig a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén forradalmi gyorsasággal ment végbe a földreform.19 A földosztást azonban nem követte olyan agrárreform, amely támogatásokban, azaz munkaeszközökben, hitelekben, szakmai segítségben részesítette volna az új földtulajdonosokat. Az új hatalom nem vette igénybe a korábbi nagybirtokokon dolgozók szakértelmét, a nagy- és középbirtokok eszközállományát pedig a földműves-szövetkezetek kapták meg. Mindennek következtében a magyar gazdaságok 95,5%-át 20 katasztrális holdig terjedő törpebirtokok képezték, a 20 és 100 katasztrális hold közötti birtokok csak 4,1%-ot tettek ki.20

A földreform következtében a nagybirtokrendszer megszűnt, és átalakult a paraszti birtokstruktúra, de árutermelő, polgárosodó parasztság nem alakult ki. A földreform után majdnem fél millióval növekedett a birtokosok száma, de amíg korábban a nagybirtok hegemóniája akadályozta az agrárnépesség polgári fejlődését, most ugyanennek az életképtelen kisbirtokok szabtak gátat. A nagybirtokrendszer megszűnése után a falusi társadalom vezető rétege elvileg a vagyonos parasztság lett, de ez valójában nem így volt, mert ugyan az igaz, hogy ez a réteg jelentős mennyiségű állattal és élelmiszertartalékkal rendelkezett, de ezt kénytelen volt a megszálló szovjet hadsereg rendelkezésére bocsátani.21

BÉLÁDI László-KRAUSZ Tamás: Életrajzok a bolsevizmus történetéből. Budapest : ELTE, 1988. (Politikatudományi fűzetek, 4.)

16 KAHLER 2005. 27-29. 172.

17 BÁN 2001.270.

18 Nagyatádi Szabó István, Darányi Ignác és Gömbös Gyula, Imrédy Béla javaslatai.

19 NAGY József: A paraszti társadalom felbomlásának kezdetei. Budapest : Napvilág,

2009. 14-19. (Politikatörténeti füzetek, 30.) (A továbbiakban NAGY 2009)

20 HANTÓ Zsuzsanna: Kulákok. Megkülönböztetés, megtörés, megsemmisítés = Rubicon,

2010. 9. 46-47. (A továbbiakban HANTÓ 2010)

21 NAGY 2009. 19-21.

195