A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete

Az emberi jogok érvényesülése a XX. századi Magyarországon

A XX. századi diktatúrák minden olyan jogot tagadtak, amelyek kötelezték az államot.6 Az emberi jogok első ízben a bolsevik, majd a nemzetiszocialista diktatúrák megjelenésével vesztették el erejüket, amelyek nyomán több millió ember vált Sztálin és Hitler haláltáborainak áldozatává.7

A jogállami garanciákkal működő büntetőjog-rendszer szétzúzása Oroszországban a bolsevikok hatalomra kerülését követően azonnal megtörtént. Az 1917. évi 1. sz. dekrétum megszüntette a büntetőanyagi- és eljárásjogot, s helyükre a „forradalmi öntudat” lépett, vagyis a teljes önkény, amelyet a hatalom érdekében gyakoroltak. Azzal, hogy a büntetőjog „az osztályharc legélesebb fegyvere” lett, az emberi jogok maximálisan leszűkültek, és a jogállami garanciák is megszűntek.8

Az 1919-es magyar kommün a szovjet példa nyomán teljesen elfordult az emberijogoktól, mert filozófiájának alapja egy olyan nyílt diktatúra volt, amelyben az egyik társadalmi osztály uralkodik a másikon. Hatalomra kerülésüket nagyban elősegítette, hogy fontos, addig nem vagy kevésbé alkalmazott emberi jogokra hivatkoztak (méltóbb emberi élet, a javak igazságos elosztása). A gazdasági és szociális jogok ígérete azonban a politikai és polgári jogok teljes háttérbe szorulásával járt.9

A II. világháború befejeződésével Magyarországon az alapvető emberi jogok tömeges megsértésében új fejezet nyílt. Az 1945 és 1948 közötti demokratikus átmenet időszakában többször sor került az alapvető emberi jogok semmibevételére, amelyek elsősorban a rendszer ellenségei, az egyházi vezetők, a nemkívánatos politikai pártok tagjai ellen megrendezett kirakatperekben érhetők tetten.10 11 1945- ben a magyar nép egy magántulajdonon alapuló és a polgári szabadságjogokat biztosító polgári demokráciára szavazott. 1945 és 1948 között így valósulhatott meg a polgári demokratikus átmenet, és ez részben annak volt köszönhető, hogy ebben az időszakban Sztálin még nem döntötte el véglegesen, hogy volt szövetségeseivel szemben milyen politikát folytat."

Az 1945 utáni Magyarországon az emberi jogok védelmét több törvény is szabályozta. Az 1946. évi I. törvény Magyarország államformájáról (Köztársasági törvény) első ízben kodifikálta a magyar állampolgárok „természetes és elidegeníthetetlen” jogait. Ezen jogok érvényesítésére garanciát az állampolgárok még nem

6 KAHLER Frigyes: III/III-as történelmi olvasókönyv. 2. Budapest: Kairosz K., 2002. 11. (A továbbiakban KAHLER 2002)

7KAHLER Frigyes: Jogállam és diktatúra. Budapest, Kairosz K., 2005. 24. (A továbbiakban KAHLER 2005) Lásd még A kommunizmus fekete könyve. Budapest : Napvilág kiadó, 2000.

8 KAHLER 2005. 169-170.

9BAN Tamás: Magyarország és a nemzetközi emberi jogok = Buergenthal, Thomas: Nemzetközi emberi jogok. Budapest: Helikon, 2001.266. (A továbbiakban BÁN 2001)

10 BÁN 2001.266-269.

11 KAHLER 2002. 19.

193