A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete
lődö foglalkozásához, míg abból bármi szegényesen el tudja magát és családját tartani.”4 A magyar paraszt sorsa azonban nem csak a középkorban vagy az újkorban volt nehéz. A XX. században már nem a szabad költözésért harcoltak, hanem az életükért, és azért a kevés vagyonért, amelyet sokszor nagyon hosszú idő alatt tudtak csak összegyűjteni. Sinka István fentebb idézett verse a lehető legpontosabb képet adja arról a korról, amelyben figyelmen kívül hagyva az emberi jogokat, a kommunista hatalom a magyar parasztság felszámolásába kezdett. Tanulmányomban egy hódmezővásárhelyi kuláknak bélyegzett gazda, Tárkány Szűcs István történetén keresztül szeretném bemutatni, hogyan sérültek az egyetemes emberi jogok az 1948 és 1953 között tartó Rákosi-korszakban. Az 1946. évi 1. törvény Magyarország államformájáról, az ENSZ Alapokmánya, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az 1949. évi magyar szocialista alkotmány mind azt tanúsítja, hogy az emberi jog fogalma az 1945 utáni Magyarországon sem volt ismeretlen. Ennek ellenére a vizsgált korszakban az állampolgári jogok sokkal inkább a kötelességekkel cserélődtek fel, a kuláküldözéssel járó terror során pedig Magyarországon teljes mértékben figyelmen kívül hagyták őket. Tárkány Szűcs István 30 holdas gazda élettörténetének felvázolásához, az általa megszervezett és vezetett gazdaság részletes bemutatásához lánya, Török Jánosné Tárkány Szűcs Margit nyújtott segítséget. Elbeszéléséből tudjuk, hogy Tárkány Szűcs István olyan mintagazda volt, akire a környék lakói mindig számíthattak: pontos szervező, közvetlen természetű, és haladó szellemű ember, akinek mindene volt a föld, s aki a magyar parasztság utódaként feladatának tekintette a termelést, hogy az ország asztalán mindig mindenből legyen elég. Ez az elhivatottság, példás élete, és nagy tekintélye éppen alkalmassá tették őt arra, hogy a kommunista hatalom kuláknak bélyegezze, ezáltal sorsa megpecsételődjön. A kuláküldözés magyarországi története a mai napig nincs kellőképpen feltárva. Születtek már kisebb írások, tanulmánykötetek, amelyek egy-egy város története kapcsán5 szót ejtenek a helyi „kulákgazdák” üldözéséről, de összefoglaló, nagyobb monográfia még nem látott napvilágot, pedig a téma fontos, emellett időszerű is. Ahogy 1956 után a magyar társadalom ellehetetlenítése és elhallgattatása volt a cél, a kuláküldözés során is az egyik legszilárdabb társadalmi réteget, a magyar parasztságot akarták megtörni. 4 ACSÁDY 1944. 185. 5 FEKETE Pál: Cseppek a tengerből. Békés megye mártírjai és áldozatai a második világháború alatt és után. Budapest : Püski, 2006.; Sírjára nem jutott virág. Budapest, Püski, 2011., ZAVADA Pál: Kulákprés. Dokumentumok és kommentárok egy parasztgazdaság történetéhez. Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1986. 192
