A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - NAGY Gyöngyi: Tárkány Szűcs István, a kuláknak bélyegzett tragikus sorsú vásárhelyi mintagazda esete

NAGY GYÖNGYI

TÁRKÁNY SZŰCS ISTVÁN, A KULÁKNAK BÉLYEGZETT TRAGIKUS SORSÚ VÁSÁRHELYI MINTAGAZDA ESETE

„Látok százezer vén paraszti udvart, süppeteg csendben nagy poroszlóktól dúlva. S látom, hogy százezer meghasadt küszöbén százezer paraszt ül tenyérbe borulva.

Pitvarnak, kamrának széttört az ajtaja, s szél futkos bé rajta öldösni a csendet. S kinn a szérűskertnek fekete szalmáján a vak História veres csikót ellett.

Megzöldül a kútviz, néma a galambdúc, s mint a gyászlobogó, olyan a lomb a fán. És a lomb alatt nagy’ idő-apóka-szemsír százezer paraszt százezer udvarán. ” (Sinka István: Százezer paraszt)

A magyar parasztság történetéről az első átfogó, gazdasági, szociográfiai jellegű történeti munkát Acsády Ignác1 írta. A magyar jobbágyság története c. munkájában a legfontosabb politikai események keretébe ágyazva mutatta be, hogyan zajlott a magyar parasztság küzdelmes élete az Árpád-kortól az 1848-as jobbágyfelszabadításig. A magyar földről már Acsády is úgy írt, hogy csodás termékenységü, nagy híre van természeti kincsekben való kimeríthetetlenségének, épp ezért már a rómaiak is felfigyeltek rá.2 3 A reformkori történetíró Magyarországot Európa Kánaánjának nevezte, de a külföldi utazók véleményét is bemutatta, akik a XVI. században szintén úgy vélekedtek, hogy ez az ország egykor paradicsom volt, és még ma is [a XVI. században - sz.] élelmezhetné egész Európát, ha a termelő réteg, a magyar paraszt nem volna alávetve a különösen nagyfokú elnyomásnak.1 Acsády elemzése nagyon sokrétű. A legegyszerűbb megállapításoktól eljut a királyi törvénykönyvek részletes jogi elemzéséig, és ismeri a magyar paraszt lelkiségét is. Véleményével egyet érthetünk, hiszen így fogalmaz: „A parasztság mindig a legkonzervatívabb népréteg, s törhetetlenül ragaszkodik megszokott, nemzedékről nemzedékre átörök1 ACSÁDY Ignácról ld. pl. Egyetemes lexikon A-Z. Budapest : Officina Nova Magyar Könyvklub, 1998. 12.

2 ACSÁDY Ignác: A magyar jobbágyság története. Budapest: Faust Könyvkiadó, 1944. 26. (A továbbiakban ACSÁDY 1944)

3 ACSÁDY 1944. 306-308.

191