A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - VINCZE Gábor: Adalékok a hódmezővásárhelyi Volksbund-csoport megalakulásához és működéséhez
MELLÉKLETEK 1. Dr. Árvay Adorján gyulai rendőrkapitány jelentése Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszternek és a közbiztonsági osztálynak Keppinger Károly gyulai beszédéről Gyula, 1942. január 19. 11/2-1942.biz Nagyméltóságú M. kir. Belügyminiszter Úr! Tisztelettel jelentem, hogy a magyarországi Németek Szövetsége központjának megbízásából Keppinger Károly Volksbund körzeti vezető, hódmezővásárhelyi lakos Gyulán 1942. évi január hó 18-án a Józsefvárosi Iparos Olvasókör helyiségében csekély érdeklődés mellett, kb. 35 fő jelenlétében az alábbi beszédet mondotta eh Uraim! Bajtársak! A Magyarországi Németek Szövetsége nevében köszöntőm Önöket! Eljöttem, hogy egy kis előadást tartsak Önöknek a magyarországi németek helyzetéről, különös tekintettel a megváltozott viszonyokra, egy kis visszapillantással a múltba, valamint a Volksbundról és annak működéséről. Kérem Önöket fogadják e kis előadásomat oly szeretettel, amilyen szeretettel én önök közzé jöttem. Nagymagyarországban évszázadok óta virágzik a német élet. Német parasztkezek és német szellemi munka segítette e hazát talpra állítani a pusztító török háborúk után. Német őseink elvitathatatlan érdeme, hogy a Bánát, Bácska. Baranya, Szatmár és Békés nagy része ismét termékeny és kulturált lett. Ez nem volt könnyű munka, de a szívós német akarat, erő és német paraszt ekéje megbirkózott a nehézségek tengerével. Munkáját az államhatalom is megbecsülte és elismerte országépítő munkáját. A mi őseink keményen dolgoztak e hazában és ezért mink az utódok bátran nézhetünk vendéglátóink szemébe, mert népünk becsületes munkát és maradandót alkotott. Népcsoportunk e munkában sok vért is áldozott, - sok ifjú német elidegenedett fajtájából. Bár őseink évszázadokig nem beszélték a magyar nyelvet, - békésen élték német népi életüket, mindenki, és a magyar nemzet megelégedése is. Sajnos vezető férfiak és német iskola hiánya sok helyen érzetette hatását. A magyarországi német népiélek hanyatlani kezdett. Azok a német telepek, melyek nem képeztek egy nagy zárt tömböt, lassan-lassan elfelejtették anyanyelvűket, bár német vérük tiszta maradt, de mivel csak magyar iskolába járhattak, már majdnem teljesen elvesztek a német népközösségböl. Ez a helyzet ma Gyulán is. - a gyulai német telepesek több mint 4000 lélekszámmal rendelkeztek, hogy ma Gyulának mennyi német származású polgára van, azt a közeljövő fogja megmutatni. Népcsoportunk tagjai magyar hazánkban évtizedek, sőt évszázadok óta tömegben, illetve kisebb-nagyobb településekben éltek, akik bár közös vérből, közös 178
