A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - KOVÁCS Ferenc: A Szent Jobb Hódmezővásárhelyen 1938-ban

A mise befejezése után a Szent Jobbot körmenettel a Hősök terére vitték, ahol félmilliós tömeg fogadta az ereklyét. Az ünnepség végén a díszmenet átvitte a Szent Jobbot a Jáki-kápolnába.3

A Szent Jobb másnap indult el első útjára, Esztergomba. Erre és a későbbiekre is megfelelő eszközzel kellett vinni. Ez a szállítóeszköz lett az Aranykocsi, melyet Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervezett.

A Vasúti és Közlekedési Közlöny 1938 évi 48. száma részletesen leírta az Aranykocsi felépítését: „Az Aranyvonat a Szt. Jobb szállítására szolgáló »Aranykocsi«-ból, két 4 t. teremkocsiból és szükség szerint egy, vagy két első és másodosztályú kocsiból áll. A mozdonynak, amely a vonatot viszi, egyetlen díszítése egy hatalmas kettős kereszt az elején. Ez a látvány felejthetetlen, különösen amikor a világító kereszt a sötétből kibontakozik és közeledve mindjobban megnagyobbodik.

A második, ami szembeötlő, az a hatalmas nyílás a kocsi mindkét oldalán, amelyen át mindenki láthatja a Szt. Jobbot. A nagy terem közepén az üvegajtók mögött helyezkedik el az a rugós állvány, amelyen az ezüst ereklyetartó útközben nyugszik. A kocsi kívülről arany, ezüst bíbor és zöld színekben pompázik, a két oldalát Szt. István, Szt. Gellért, Szt. Imre, Boldog Gizella, Boldog Margit, Szt. Moor, Szt. László és Szt. Erzsébet alakjai díszítik. A kocsi díszítése, amennyire az a hosszú vasúti kocsinál összeegyeztethető, Bizánci stylusban készült. A kocsitetőn középen a Magyar Szt. Korona látható négy térdelő angyaltól körülvéve.”4

Az Aranykocsi színezett képe. A Budakeszi Kultúra Alapítvány ekképp szeretné újra megépíteni e megsemmisült vasúti kocsit

3 GERGELY, 11.

4 Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1938. jún. 12. 581-584.

140