A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - CSÁNYI Viktor: Újabb régészeti adatok a középkori Hódmezővásárhely településszerkezetéhez
nagy valószínűség szerint az érintett területen a 18. századot megelőzően nem álltak lakóépületek és porták. Az Erzsébet Kórház területén, a 1371/3 helyrajzi számú ingatlanon álló épület első emeletén kialakítandó Környezetvédelmi Információs Központ kivitelezése során létesülő lépcsőház funkciójú létesítmény építéséhez kapcsolódó földmunkák során 2012. október 31-én, november 5-én és 6-án végeztünk régészeti megfigyelést.'1 A kivitelezés során összesen egy darab 17. századi edénytöredék került elő, amely földrajzi közelsége miatt a fentebb említett, 1997 szeptemberében a Zrínyi utcában előkerült edénnyel alkothat egy lelethorizontot. Az újabb régészeti megfigyelések interpretálása Blazovich László először 2000-ben a Középkori Dél-Alföld és Szer című kötetben,21 22 23 majd a 2002-ben megjelent a Dél-alföldi évszázadok 17. kötetében21 foglalta össze az alföldi, 14-16. századi városokra vonatkozó ismereteinket, melyekben a települések alaprajzával, a városképpel, a társadalmi tagozódás térbeli rendjével is foglalkozott. Ezekben a munkákban jelent meg a 16. századi Hódmezővásárhelyről Kratochwill Mátyás által készített rekonstrukciós térkép.24 A 13. században megindult településkoncentráció eredményeképpen a 14. század folyamán kialakuló Hódvásárhely (1385 Hodwasarhel) a 14-15. században a Hód-tó északi és északkeleti partjának keskeny hátságán helyezkedett el, és az újkorig a természetföldrajzi adottságoknak megfelelően, a kiemelkedő hátságok területeit elfoglalva, elsősorban észak-északkeleti irányban, a Csúcs-tó, a Kistó-ér, valamint a Kis-tó felé terjeszkedhetett. A 15. században oppidum rangra emelkedett város fokozatosan fejlődött a török korban is. Az 1566-tól a szegedi szandzsákba tartozó településen helyőrség és kádi sem tartózkodott, valamint 1615-ben önálló bíróválasztási jogot is szerzett.25 A város fejlődésével párhuzamosan csökkent a környék lakott településeinek száma, egyúttal terebélyesedett a mezőváros határa. 1685 és 1693 között a környék valamennyi települése elpusztult, vagy elnéptelenedett. 1694-ben a császári hadvezetőség kiürítette többek között Vásárhelyet és környékét is, hogy a még török 21 CSÁNYI Viktor: Jelentés a Hódmezővásárhely, Hunyadi János utca 3., 1371/3 helyrajzi számú ingatlanon álló épület első emeletén kialakítandó Környezetvédelmi Információs Központ kivitelezése során létesülő lépcsőház funkciójú létesítmény építésének földmunkái során végzett régészeti megfigyelésről. TJM RégAd 431-2011. “2 BLAZOVICH László: Dél-alföldi városok a 14-16. században =A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: KOLLÁR Tibor. Szeged, 2000. 17M0. (Dél-alföldi évszázadok, 13.) 23 BLAZOVICH László: Városok az Alföldön a 14-16. században. (Dél-alföldi évszázadok 17) Szeged, 2002. 24 Uo. 5. kép 25 KOVÁCS István: A török hódoltság kora, 1552-1693 = Hódmezővásárhely története. 1. A legrégibb időktől a polgári forradalomig. Szerk.: NAGY István. Hódmezővásárhely, 1984. 321-322. 12
