A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - MARJANUCZ László: A gazdasági válság hatása Hódmezővásárhely banki életére
rékpénztártól az egyes hiteligények saját bírálati ülésen való odaítélésében. A Hódmezővásárhelyi Kereskedelmi Bankot felügyelő Belvárosi Takarékpénztár külön bizottságot hozott létre a vásárhelyi kölcsönök átvizsgálására, s a 3 ezer pengőn felüli tartozók adatait rávezették egy külön kartotékra.7 Érdemes szemügyre vennünk e tekintetben a Népbank 1928-as számadását, mely a válság előtti utolsó békeévből maradt ránk. A nyersmérleg pénztári számlája még 35 990 P banki vagyont mutat, de az egyes üzletágak tartozik-követel indexe megtorpanásról tanúskodik. Hiába volt a vagyonmérlegnek 82 535 P-s tétele, ez a vagyon Vásárhely általános gazdasági helyzetét illetően inkább már gondot okozott. Hátrányosan befolyásolta az intézet rentabilitását, s nem biztosította a befektetett tőkének az értékállandóságát. Vonatkozott ez mindenekelőtt a Hódmezővásárhelyi Első Gőztégla és Cserépgyár részvényeire, amely vállalat az elmúlt üzletévét veszteséggel zárta. Ebben az érdekeltségben fekvő 73 600 P-t készpénzre váltani az egyik legfontosabb feladata volt a banknak. Ugyanis a jelzett névértékű tétel már évek óta nem hozott jövedelmet. Pangott az ipar, a téglagyár termékeinek ára állandóan esett, hogy még a kamatokat is alig tudták fizetni. Pedig fel kellett számítani 33 ezer pengő kamatot, hogy valamivel pótolni lehessen az osztalékot. Sőt, 1929-ben a tartalékolt összegekből a téglagyár részvénytőkéjének leszállítása folytán 27 600 P- t kellett leírni. Az 1928. évi üzletév fő célja volt az első világháborúban elsorvadt tőkék újakkal való pótlása. Ezért léptek 1927-ben érdekközösségre a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, s ezzel sikerült a Népbank kihelyezési üzletágban rejlő szolgáltató képességét emelni, a betéti üzletág biztonságát növelni. Az alaptőkét megduplázták (120 ezer P-ről 240 ezer P-re), s ezzel az összes saját tőke 330 ezer P-re emelkedett.8 Ez, és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak - a mindenkori pénzviszonyoktól független - támogatása tette lehetővé, hogy félév alatt a kihelyezéseket 100 %- kai növelték, illetve, hogy a betétállomány az őstermelőket sújtó mostoha viszonyok ellenére 30 %-kal fejlődött. Ugyancsak az erős tőkeháttérnek köszönhető, hogy a Népbank nem riadt visz- sza kamatáldozatoktól sem, hogy a város vállalkozó társadalma hozzájusson a szükséges hitelekhez. Ekkor keletkezett a bank egyetlen ipari érdekeltsége, a Hódmezővásárhelyi Első Gőztégla és Cserépgyár Rt., melyhez akkor azt a reményt fűzték, hogy a konzerválás céljából beléje fektetett tőkét jól hasznosítja. A részvényekben fektetett tőke csak akkor hozott volna hasznot, ha a téglagyár is megfelelő eredménnyel dolgozott volna. Ezért a bank érdekében állónak tekintette, hogy szívós munkával elérje a vevőkör visszapártolását. így 1929 első felében a gyár tiszta leltár mellett veszteség nélkül dolgozott. 7 MNL CSML HL A Hmvhelyi Kereskedelmi Bank iratai. Az 1930. dec. 15-i ülés jegyzőkönyve 8 MNL CSML HL A Hmvhelyi Népbank ir. Az 1928. évi zárszámadás 122
