A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - MARJANUCZ László: A gazdasági válság hatása Hódmezővásárhely banki életére
De a Gazdák Mezőgazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. 3 200 P névértékű részvényét le kellett írni a mérlegből, mert azoknak egyszerűen megszűnt a forgalmi értéke, belső értékük pedig problematikussá vált. A 2 millió 180 ezer korona eredeti jegyzésű hadikölcsön-kötvényt pedig kifejezetten elrettentő példaként tartották még a tárcában.9 Összességében nem túl erős likviditási képességet tükröz a nyersmérleg, amelyen javítani csak a kihelyezési állomány 3—4 millió P-re való növelésével lehetett. Csak ekkora állomány biztosíthatta az intézet rentabilitását, tekintve, hogy a városban kiéleződött verseny következtében 3% kamatkülönbözetnél nagyobbat reális kalkuláció alapján venni nem lehetett. Ehhez képest inkább csökkent a kihelyezési állomány 1930-ban az időközi és a rendkívüli törlesztések miatt. Ebben a helyzetben a kintlévőségek terhelési arányának csökkentésére lett volna szükség, de ebben az üzletpolitikai lépésben a vásárhelyi pénzintézetek nem tudtak megegyezni. Következménye az lett, hogy a bankok nyakán maradt a sok ház és föld. Bár 1931-től változatlan készséggel elégítették ki a gazdaközönség igényeit is, a kintlévőség mégsem növekedett, mert a rendes és rendkívüli törlesztések által könnyítettek az adós ügyfelek terheiken, amit a bankok azzal segítettek elő, hogy a kamattételeket leszállították. 1930-ban megvásárolták a Hódmezővásárhelyi Központi Takarékpénztár részvénytöbbségét, hogy a közhitei érdekében csökkenjen Vásárhelyen az elszaporodott pénzintézetek száma. Az egyesülés következtében a Népbank nagyobb üzletállománnyal, s kisebb költséggel még jobban szolgálhatott a köznek.10 Érdekes, hogy a növekedés ellenére a valutaüzletágat csökkenteni kívánták, mivel Vásárhelyen csekély volt a valutaforgalom, ugyanis sem a kereskedők, sem az iparosok nem álltak kapcsolatban külföldi partnerekkel. Ebben a vonatkozásban Tari András földbirtokos 711 USA-dolláros tartozása (cca 4 080 P) unikumnak számított. 11 hold fedezet mellett a 8. törlesztésre (32 $) haladékot kért. Nem volt kielégítő a takarékbetétek állománya sem. Ennek okai részben még az első világháború pénzügyi és gazdasági következményeiben rejlenek. Ugyanis az 1913. december 31-én, a városban működő pénzintézeteknél regisztrált 17 748 723 K betét szinte teljes megsemmisülése olyan mély nyomokat hagyott Hódmezővásárhely földművelő - tehát a közgazdasági élet fordulataival szemben kisebb rugalmassággal bíró - lakosságában, hogy e mobil vagyon iránti bizalmatlanság leküzdése sok esetben lehetetlennek tűnt. Inkább fizettek a gazdák irreális árakat a földekért, mert csak azokat tartották biztos tőkeelhelyezésnek. A takarékbetét-gyüjtés másik akadálya az volt, hogy a város határában szinte minden évre jutott egy parcellázás, éppen a gazdák földéhsége miatt. 1928-ban parcellázta az Altruista Bank a gr. Pappenheim Siegfriedné-féle 2 400 holdas uradalmat, melyet kizárólag vásárhelyiek jegyeztek 1 500 pengős átlagáron. Ha figyelembe vesszük, hogy a vételárnak a felét előre ki kellett fizetni, e címen cca 1,8 9 MNL CSML HL A Hmvhelyi Népbank ir. Igazgatósági jelentés az 1929. évről 10 MNL CSML HL A Hmvhelyi Népbank ir. Az 1930. évi zárszámadás 123
