A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - MARJANUCZ László: A gazdasági válság hatása Hódmezővásárhely banki életére

de az is a kényszer erejével hatott, hogy a helyzet által engedett mértékben mégis csak kielégítsék a hiteligényeket. Ezt csak egy módon lehetett elérni, betétgyűjtés útján.

Betétet gyűjteni általában ősszel látszott célirányosnak, amikor a gazdáknak, iparosoknak, kereskedőknek több bevételük volt, mint az év más szakaiban. Tapasztalat, hogy gazdaember valamelyes eredmény mellett (betakarítás) tartozásai kifizetése után is rendelkezett átmeneti pénzfelesleggel. Ezen kívül a kereskedők és iparosok ekkor inkasszáltak.

Szigorúbban vizsgálták a váltók eredetét, s kölcsönöket jószerivel csak 3 hónapra adtak, illetve azok prolongációjától tartózkodtak. Már a leendő válság természetére utal az a tény, hogy gabonával fedezett kölcsön prolongálását kifejezetten tiltották, az ingatlanvásárlásokat szolgáló kölcsönöknél pedig ellenállást tanúsítottak.5

Azt kell mondanunk, hogy Vásárhelyen általános pénzintézeti offenzíva indult a klienseket visszafizetésre szorítandó, illetve a gazdák további eladósodását megakadályozandó. Ez a pénzintézeti aktivitás persze éppúgy lehetett rossz kihelyezésekből (sokan kedvezőtlen anyagi helyzetük ellenére is kaptak hitelt) okulás következménye, mint a mélyben alakuló válság clőérzete.

Ezek a tendenciák azonban más-más mértékben érintették a vásárhelyi bankokat. A Nagytakaréknál pl. 1929. január 1. és október 31. között 60 darab betéti könyvvel többet állítottak ki és 42-vel kevesebbet egyenlítettek ki, mint az előző évben.6 Azaz a betéti könyvek forgalomban lévő száma 102 darabbal növekedett (összesen 9 276-ra) az előző évihez képest, ami egyértelműen a bizalom jele. Ugyanez a viszony fordítva is kifejeződött a hosszúlejáratú kölcsönállomány 18 ezer pengős emelkedésében, bár ennek folytatását 1929. július 1-től a nemzetközi pénzviszonyokban bekövetkezett változások miatt beszüntették.

így 1929 decemberéig a nyersmérleg-kimutatás szerint az értékpapírok, váltók álladéka nőtt, a folyószámla és jelzálogkölcsönök állománya csökkent. A betétállomány magán-kihelyezési indexe csak 16 ezer pengővel nőtt a nehéz gazdasági helyzet miatt. 1929 második felében a város lakosságát általános pénztelenség sújtotta, csökkentek a kereseti lehetőségek. Ezért a kisbetétesek nagy részének betétjét kellett feláldoznia a téli szükségletek beszerzésére, de a gazdálkodók egy része is a betétet használta fel közterheinek kiegyenlítésére.

További különbség a Nagytakarék és más helyi pénzintézetek között, hogy azok (különösen a Kereskedelmi Bank Rt.) a pesti központtól kapott támogatás fejében lemondtak a helyi hiteligények elbírálásáról (tehát azokat Budapesten ítélték meg). Ott viszont a kérelmező egyén vagyonviszonyairól nem lehettek kellően tájékoztatva, s ebből - mint fentebb már volt róla szó - több rossz kihelyezés adódott. Vásárhely első pénztára viszont szabad kezet kapott a Pesti Hazai Első Taka5 MNL CSML HL A Hmvhelyi Népbank ir. Az MNB levele 1929. jún. 14.

6 MNL CSML HL A Hmvhelyi Takarékpénztár ir. Igazgatósági ülés jegyzőkönyve, 1929. november 22.

121