A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - MARJANUCZ László: A gazdasági válság hatása Hódmezővásárhely banki életére
visszafejlesztését” javasolta a gazdák további eladósodásának megakadályozása végett.' A gazdákat az eladósodástól úgy lehetett megóvni, hogy gazdasági eszközökkel kényszerítették termékfeleslegeiket piacra hozni, mert azokkal eddig spekuláltak. Gabonaáresés után azok emelkedésében bízva, készleteiket visszatartották és drága kölcsönöket vettek fel. Szokássá vált az általában széles pénzkínálat miatt, hogy a gazdák már a legkisebb szükségletek kielégítésére kölcsönökhöz nyúltak. Hogy ez ne folytatódjon, az MNB javasolta: a kamatmérséklési akció során engedélyezett hiteleket rövidesen vonják be, és utána szüntessék meg. Kívánatosnak tartotta a jegybank a legszigorúbb cenzúra alkalmazását a kihelyezéseknél, s a rövid időre történő kölcsönfolyósítást (3 hónap), a váltók eredetének és rendeltetésének alapos vizsgálatát. Ott, ahol gabona vagy egyéb fedezetről szereztek tudomást, nem javasolta a kölcsönök prolongációját, a finanszírozási célokat szolgáló váltókat pedig egyenesen veszélyesnek ítélte az MNB, mint ahogy óvatosságra intett az ingatlanvásárlásokat szolgáló kölcsönökkel, illetve a tavaszi munkálatoknál létrejött zöldhiteli váltókkal kapcsolatban is. A betétek gyűjtését az egészségtelen verseny kiiktatásával kell megoldani úgy, hogy megfontolták egy betétkartell létrejöttét, melyben nemcsak a városi, hanem a környékbeli intézetekkel is egyöntetűen jártak volna el. Még egy érdekes szempontra hívta fel az MNB a vásárhelyiek figyelmét, nevezetesen, hogy az intézethez közelállóknak történő kivételezések a bankra mindig rossz fényt vetnek, ezen kívül az ilynemű kihelyezések negatívan érintik a mobilitást. Egyéb jelekből már 1929 januárjában lehetett következtetni, hogy a közeljövő üzleti programjának a kihelyezések restrikciója tekinthető.* 4 Vagyis kisebb összegű folyósításoktól eltekintve, újabb - s főként nagyobb összegű kölcsönök - beszünte- tendők voltak, míg a cséplés alkalmát az eddigi kihelyezések inkasszálásra, de legalábbis törlesztésre kellett felhasználni. A Kereskedelmi Bank tehát a pesti anyacég intelmeit követve, csak a rentabilitás biztosítása érdekében növelte kihelyezéseit 1929 januárjától. A helyzet augusztusra oly mértékben súlyosbodott, hogy a Kereskedelmi Banknak a Belvárosi Takarékpénztár kötelezően előírta a kihelyezések minimum 10 %-os törlesztését. Sőt, ha az adós esetleg a teljes terménymennyiség eladása után sem lesz képes a követelési lejáratok alkalmával fizetni, akkor kényszerítsék az állatállomány értékesítésére. A pénzpiac rosszabbodásának perspektívája miatt a pesti firma az új kihelyezések cenzúrázásának jogát magának tartotta fenn. De egyéb jelek is a bekövetkező bajra figyelmeztettek. Látszott például a nyersmérlegből, hogy a betétállomány hosszabb ideje stagnált, s a kintlévőségek emelkedésével járó hitelszükségletek ellátásának terhe jórészt a Belvárosi Takarékpénztárra nehezedett. Ez azonban az 1929. végi viszonyokkal aligha volt összeegyeztethető, 1 MNL CSML HL A Hmvhelyi Takarékpénztár iratai. Az MNB levele 1929. jún. 12. 4 MNL CSML HL A Kereskedelmi Bank ir. Az 1929. jan. 19-i jegyzőkönyv 120
