A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - MARJANUCZ László: A gazdasági válság hatása Hódmezővásárhely banki életére

MA R JANII CZ LÁSZLÓ A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY BANKI ÉLETÉRE

A pénzügyi élet és a gazdaság nagy megpróbáltatását Hódmezővásárhelyen is az 1929-1933-as túltermelési válság jelentette. Ennek több előjelét lehetett megfigyelni a vásárhelyi gazdaságban is. Feltűnt először is, hogy a kihelyezések a Kereskedelmi Banknál és a Népbanknál is háromszorosan haladták meg az elhelyezett betétek összegét. Ezért a Belvárosi Takarékpénztár „szigorúan bizalmas” levélben hívta fel a vásárhelyi affiliáció figyelmét, hogy fokozott mértékben növeljék tőkéiket betétgyűjtés útján.1 Két okból is: 1.A közgazdasági viszonyok rosszabbodása miatt a kihelyezési állomány növelésénél a pesti központ csak redukált mértékben állhatott a vásárhelyi affiliáció rendelkezésére, 2. viszont a város érdeke megkívánta, hogy a fokozódó hiteligényeket bizonyos mértékig mégis kielégítsék.

Csakhogy a betétgyűjtés Hódmezővásárhelyen és környékén nehézségekbe ütközött, pedig a megoldás a „betétvadászat” legintenzívebb forszírozása lett volna. Ennek érdekében Makai Ödön ügyésznek - József Attila sógorának - azt tanácsolta a pesti vezetőség, hogy a kihelyezési tevékenység visszafejlődése folytán felszabaduló időt a „tisztviselő urak” fokozott mértékben fordítsák betétakvirálásra (beszerzésre, gyűjtésre).2 Fokozott mértékben kellett ezután a banktisztviselőknek „terepre” járni. Felváltva a városban és környékén délutánonként kiutazva keresték fel a régi ügyfeleiket és azokat a vagyonos elemeket, akik „megakvirálandók” (beszerzendők) voltak. Valószínűvé tette a gazdatársadalomtól való betétszerzést az a körülmény, hogy az eddigi veszteségek miatt nem fog bekövetkezni a gabonane- műek további visszatartása. Sőt, a gazdák a szokottnál is nagyobb quantum eladásáról döntenek majd. Nos ennek ellenértékét akarta a Kereskedelmi Bank - hacsak ideiglenes betétként is - megszerezni. Úgy tűnik, a tőkefelhajtás érdekében nem tartózkodtak bizonyos vitatható módszerek alkalmazásától sem. Egy vásárhelyi középítkezés során kisajátított ingatlan károsultjainak névjegyzékét akarták megszerezni a minisztériumtól. Miután ez nem sikerült, a Belvárosi Takarékpénztár Rt. A vásárhelyi filiálét utasította, hogy akár telekkönyvi, akár városházi informális értesülések útján igyekezzenek megtudni a kisajátítást szenvedettek neveit, s így ezektől a gazdáktól is próbálják járandóságukat betétként megszerezni.

A kezdődő válság jeleire utalt a Magyar Nemzeti Bank „bizalmas” levele, melyet a Nagytakarék iratai között találtunk meg s amely „a mezőgazdasági anyag

1 Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára Hódmezővásárhely (a továbbiakban MNL CSML HL). A Kereskedelmi Bank iratai. A Belvárosi Takarékpénztár Rt. 1929. júl. 9-i levele

2 Makai Ödönről bővebben ld. MAKÓ Imre: Makai Ödön Hódmezővásárhelyen = A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság évkönyve, 2012. Szerk. KOVÁCS István, PRESZ- TÓCZKI Zoltán. Hódmezővásárhely, 2013. 103-143, különösen 108-111., 119-127.

119