A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ANTAL Tamás: A vásárhelyi Kun Béla a törvényhatósági reformokról, különös tekintettel a virilizmusra
rópai - különösen az osztrák és a német10 - demokratikus kísérletek, nemkülönben a kialakuló és nemzetközivé táguló közigazgatás-tudomány. Ebben az instabil környezetben a hadiállapot megszűnését követően éppen tíz évig (1919-1929) azon álláspontot és megoldást követte a mindenkori - főként természetesen a gr. Bethlen István vezette - kormányzat, hogy - elhalasztva a nagyobb reformokat - inkább évről-évre meghosszabbították a fennálló közigazgatási provizóriumot.11 Ennek a halogató megoldásnak az volt a rendhagyó következménye, hogy a törvényhatóságokban végül egyáltalán nem tartottak általános közgyűlési választásokat, sem teljes tisztújításokat, hanem csak a nagyon szükséges időközi választásokat és kinevezéseket foganatosították 1929-ig. így nagyobb részben és formailag az első világháborút megelőzően választott vármegyei és thj. városi vezetőség volt hivatalban még 1928-ban, a közigazgatás rendezéséről szóló törvénycikk javaslata beterjesztésének évében is. Ez nyilvánvalóan nem felelt meg sem a koreszmének, sem a történelmi idők kívánalmainak, de mégis azt figyelhetjük meg, hogy mennél inkább odázták a közigazgatási reformokat, annál nehezebb volt azokat később felvállalni. Hódmezővásárhelyen egyébként 1926. december 26-án tartottak időközi törvény- hatósági választásokat a törvényhatósági bizottság (közgyűlés) kiegészítése végett.12 13 A végül elfogadott 1929. évi XXX. te., vagyis az újabb közigazgatási-törvényhatósági törvény pedig vegyes érzelmeket és reakciókat váltott ki a maga ek- lektikusságával. A köztörvényhatóságok belső szervezetének és működésének változásai mellett a közigazgatási jogorvoslati rendszerre, a tisztviselők fegyelmi eljárására s szakmai követelményrendszerére egyaránt tartalmazott szabályokat.1’ 10 SZABÓ István: Ausztria államszervezte, 1918-1955. Budapest, 2010. (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának könyvei. Jogtudományi monográfiák, 2.) 111-299. p.; UŐ.: Német alkotmányfejlődés, 1806-1945. Különös tekintettel az államszervezeti változásokra. Budapest, 2002. 175-240.; KEREKES Lajos: A weimari köztársaság. Budapest, 1985. 39-161. 11 A városi választott tisztviselők hivatali megbízásának meghosszabbításáról szóló 1920. évi VII. te. Lásd még az 1921/22. költségvetési évben augusztus 1-től december végéig viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1921. évi XXXIV. te. 3. §-át, továbbá a m. kir. minisztérium 1924. évi 204. M. E. számú rendeletét az önkormányzati működés folytonosságának biztosításáról. MRT 1924. Budapest, 1925. 2., valamint az ön- kormányzati igazgatás folytonosságának biztosításáról szóló 1928. évi XXXVI. tc.-et. Az utóbbi jogi hátteréül az 1923. évi IV. te. szolgált. 12 Törvényhatósági bizottsági jegyzőkönyvek (a továbbiakban: jkv.) 1926: 424., 472. 13 CSIZMADIA 1976, 379-381.; ANTAL 2010, 24-26.; A közigazgatási törvényjavaslat tárgyalásai = Városok Lapja. 1929. febr. 1., 30-31., febr. 15., 48-49., márc. 1., 62-64. 105