A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - ANTAL Tamás: A vásárhelyi Kun Béla a törvényhatósági reformokról, különös tekintettel a virilizmusra

A végbement európai és hazai gazdasági-társadalmi változások azonban az 1920-as évek végére elodázhatatlanná tettek bizonyos közjogi reformokat. Országos szinten ez az igény leginkább a nemzetgyűlési/országgyülési választójog törvényi szintű szabályozásában és a törvényhozó szerv második kamarájának helyre- állításában, illetve a választási bíráskodás átszervezésében,4 valamint a törvényhatóságok modernizációjában nyilvánult meg. Azonban a Kállay Tibor és Búd János pénzügyminiszterek nevével jegyzett gazdasági és monetáris stabilizációval5 párhuzamosan a Belügyminisztérium a közigazgatás megújításának, jellemző kifejezéssel: racionalizálásának programját inkább a tudomány síkjára terelte,6 mely ugyan élénk szakmai vitákat eredményezett, ám jogszabályi szinten csupán Budapesten vezetett tényleges eredményre - ott is csak részben.7 *

A szakmai és politikai viták középpontjában a törvényhatóságok autonómiája, pontosabban az autonómia keretei álltak, amelyet minduntalan átlyuggatott a kormányzat centralizációs törekvése, mely - ugyan különböző okokból, de - szintén jellemezte az egész vizsgált történelmi periódust.6 Mindezt a keresztény, nemzeti konzervativizmus és az egyéb politikai s ideológiai irányzatok küzdelme, a jogi legitimizmus,9 valamint az Antant-kényszerpálya mellett az akkori európai közjogi változások is befolyásolták: a nyugat-európai polgári demokráciák és a közép-eu4 RUSZOLY József: A törvényhozás intézményi alapjai a Horthy-korszakban = Uő.: Újabb magyar alkotmánytörténet, 1848-1949. Válogatott tanulmányok. Budapest, 2002(b). 264- 294.; RUSZOLY József: A választási bíráskodás Magyarországon, 1848-1948. Budapest, 1980. 393M17.

5 PÖLÖSKEI Ferenc, GERGELY Jenő, IZSÁK Lajos (szerk.): Magyarország története, 1918-1990. Budapest, [1995] 73-79., 84-86. A hivatkozott részeket ROMS1CS Ignác írta.

6 MAGYARY Zoltán: A magyar közigazgatás racionalizálásának programja. Budapest, 1932.; ANTAL Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága, 1919-1944. Fejezetek a magyar városigazgatás történetéből. Szeged, 2010. (Dél-alföldi évszázadok, 27.) 9-14.

7 A székesfővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakításáról szóló 1920. évi IX. te., a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló 1924. évi XXVI. te.; a m. kir. belügyminiszter 1924. évi 7600. ein. számú rendelete a székesfőváros törvényhatósági bizottságának újjászervezéséről szóló 1924: XXVI. t-cikk végrehajtásáról. = Magyarországi rendeletek tára (a továbbiakban: MRT) 1924. Budapest, 1925. 530-559.

s CSIZMADIA Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. 348-356., 358-366.; RUSZOLY József: Alkotmányjogi reformtörekvések az első nemzetgyűlés idején = Uő.: Újabb magyar alkotmánytörténet. Válogatott tanulmányok. Budapest, 2002(c). 217-232.

9 KARDOS József: A legitimista Apponyi Albert gróf = Auxilium Históriáé. Tanulmányok a hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk.: KÖRMENDI Tamás, THOROCZKAY Gábor. Budapest, 2009. 155-162., különösen 160.

104