A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)

TANULMÁNYOK - ZEMAN Ferenc: Törvényhatósági választások Hódmezővásárhelyen (1926-1929)

joggal sem rendelkeztek. Ugyanilyen probléma merült fel a kereskedelmi kamara választásával kapcsolatban is. Az igazoló választmány alapos vizsgálat után megsemmisítette a két kamara első helyen megválasztott képviselőjének mandátumát, a többiekét viszont érvényesnek ismerte el. A kereskedelmi kamara érvénytelenített mandátumát pótképviselővel töltötték be. A teljes iparkamarai választás eredményét viszont a közigazgatási bíróság az egyik egységes párti jelölt újabb panaszának helyt adva, 4590/1930. K. számú ítéletével semmisnek nyilvánította. Az 1931 januárjában megismételt ipartestületi választást azonban újból a szociáldemokrata lista nyerte. Az első helyen végzett képviselő mandátumát ugyanakkor az igazoló választmány - arra hivatkozva, hogy nem fizet kamarai illetéket, ezért szavazati joga sincs, és nem is választható - ismételten megsemmisítette. Az érvénytelenített mandátumot ezúttal pótképviselővel töltötték be.4>

A törvényhatósági bizottságnak a szakszerűség képviselete címen tagja lett még a magyar királyi államrendőrség helyi főkapitánya, a királyi gazdasági felügyelő, a királyi állatorvos, magyar királyi pénzügyigazgató, a tankerületi főigazgató, a királyi tanfelügyelő és az Országos Társadalombiztosító intézet kerületi pénztárának ügyvezetője is. így a grémium létszáma további hét képviselővel nőtt. Ezen kívül még 13 tisztviselőt: a polgármestert, a helyettes polgármestert, a főügyészt, a főjegyzőt, a négy tanácsnokot, az árvaszéki elnököt, a két ülnököt, és a három aljegyzőt kellett - újra, illetve megválasztásuk után - a testületbe felvenni. A választást az új törvényhatósági bizottság decemberi rendkívüli közgyűlésén hajtották végre. A főispánt, a főszámvevőt, a főmérnököt és a tiszti főorvost a közigazgatási törvény értelmében nem a törvényhatósági bizottság választotta, így ők a helyükön maradtak. Velük együtt tehát összesen 17 tisztviselő lett tagja a város parlamentjének.45 46

A törvényhatóság örökös tagjainak megválasztása

Az új közigazgatási törvény arra is lehetőséget adott, hogy a törvényhatósági bizottságok örökös tagokat válasszanak. Az 1929 júliusában tartott törvényhatósági közgyűlésen az Egységes Párt által propagált négy jelöltet az aktívabban bejáró, ezért általában többségben lévő függetlenségi oldal nem választotta meg. 1929. szeptember 26-án, a nyári szünet után megtartott első közgyűlésen végül pártközi megegyezés született: a kijelölő bizottság javaslatára a Függetlenségi Pártból Kun Bélát és Hős Nagy Kálmánt, az Egységes Pártból pedig Lázár Lajost és Emyei Istvánt közfelkiáltással a törvényhatósági bizottság örökös tagjaivá választották. A szociáldemokrata küldöttek a közigazgatási bíróságon támadták meg az örökös tagok mandátumait, de a testület nem talált kivetnivalót a választás lebonyolításában, és helybenhagyta az eredményt.

45 Uo. 24/1929., 25/1929., 26/1929., 27/1929., 28/1929., 29/1929., 31/1929., 32/1929., 39/1929., 51/1929., 8/1930., 9/1930., 3/1931., 5/1931.

46VRÚ, 1929. nov. 13. 1.; VFÚ, 1929. nov. 9. 1.

100