A Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)
TANULMÁNYOK - ZEMAN Ferenc: Törvényhatósági választások Hódmezővásárhelyen (1926-1929)
1929. november 20-án az első alkalommal ülésező új összetételű törvényhatósági közgyűlés egységes párti többsége a Haladó Párt kifogásai miatt ezúttal nem közfelkiáltással, hanem titkos szavazással további három örökös tagot választott Genersich Antal, Lázár Dezső és Temesváry Imre személyében, valamint felállította az új igazoló választmányt és az összeférhetetlenségi bizottságot47 is. A Függetlenségi Párt az összes választó közül megválasztott 40 képviselőjével sem tudta ellensúlyozni a virilis választáson elszenvedett nagyarányú vereségét. Az érdekképviseleti választásokon, valamint a szakszerűség, illetve a tisztségük jogán bejutott képviselők pedig tovább növelték az Egységes Párt többségét a törvényhatósági bizottságban. Az 1929. december 16-án megtartott tisztújító közgyűlés ismét Soós Istvánt választotta polgármesterré, helyettese Endrey Béla korábbi főjegyző lett. A gyűlés megválasztotta az új városi tisztikart is, melynek összetétele szinte változatlan maradt.48 49 Az állandó bíráló választmány és a városi tanács megszűnt. Utóbbi feladatainak egy részét, mint új közigazgatási szerv, a frissen létrehozott törvényhatósági kisgyűlés vette át. A kisgyűlést a közigazgatási törvény a törvényhatósági közgyűlés rovására jelentős határozati jogkörrel ruházta föl. Többek között a feladatai közé tartozott a közgyűlés elé terjesztendő ügyek előkészítése is. Választott tagjait az egységes párti többség az ellenzék kéréseinek figyelmen kívül hagyásával jelölte ki. Az új közigazgatási törvény értelmében az ezentúl mindössze 174 tagból álló vásárhelyi törvényhatósági bizottság, melynek taglétszáma az újjáalakítás előtti években 260 fő körül mozgott, a havi ülésezésről áttért a negyedévenkénti gyűlése49 zesre. A törvényhatósági bizottság tagjai csak egyféle jogcímen lehettek városi képviselők. A több mandátummal rendelkező törvényhatósági bizottsági tagoknak az igazoló választmány előtt kellett nyilatkozniuk arról, hogy mely képviselői helyüket tartják meg. Ez a kötelezettség az 1929-es választás után három képviselőt, egy függetlenségit és két szociáldemokratát érintett. Az első nyilatkozó Molnár Sándor Kun Béla-párti képviselő volt, aki a mezőgazdasági bizottságban szerzett mandátu47 Az új közigazgatási törvény értelmében ezentúl a 30 tagú összeférhetetlenségi bizottság volt hivatott kivizsgálni a törvényhatósági bizottság tagjai és a város között fennálló meg nem engedett összefonódásokat. Az helyi összeférhetetlenségi szabályrendeletet a törvényhatósági bizottság 1930. június 25-ei rendkívüli közgyűlése alkotta meg. De a belügyminiszter csak 1935 januárjában hagyta jóvá. A szabályrendelet leginkább a város orvosait és a várossal üzleti kapcsolatban álló vállalkozókat sújtotta. Ha az összeférhetetlenség megállapítást nyert, akkor az adott személy képviselői megbízatása azonnali hatállyal megszűnt, helyére pótképviselőt hívtak be. In MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 5. d. 1/1930., 6/1930., 10/1930.; MNL CSML HL Hódmezővásárhely város Igazoló Választmányának iratai 1934-1936. IV. B. 1404. a. 6. doboz. 7/1935., 13/1935. 48 VÚ, 1929. dec. 17. 1. 49 MNL CSML HL Hmvh. v. lg. Vál. ir. 5. d. 43/1929., 44/1929.; Az 1929. évi XXX. te. a közigazgatás rendezéséről. In: www.1000ev.hu; VRÚ, 1929. szept. 27. 1-2.; VRÚ, 1929. nov. 19. 2.; VRÚ, nov. 21. 1-3.; VÚ, 1929. nov. 13. 1.; VFÚ, 1929. nov. 21. 1-2. 101
